56998. lajstromszámú szabadalom • Kaszarendszerű aratógép

A (17) tengelyt körülvevő másik (19) hüvely ugyancsak a tartólemezen hatol át •éa alsó végén, mely a lemez alsó oldala és a (18) hüvely alsó vége között fekszik a {89) karhoz hasonlóan, de ennél hosszabb {49) karral van ellátva. A (49) kar végén az előbb említett (40, 42) részhez hasonló {50, 51) karok vannak forgathatóan elrendezve, melyek közül az (50) kar képezi a villás részt, az (51) kar pedig a másik kasza {40) karjához hasonló, de ennél rövidebb részt. Az (51) kar végéhez van erősítve az {52) kaszapenge, melyből az előbbi kasza (45) peckéhez hasonló, azonban helytálló (53) pecek nyúlik ki. A tartólemezen két, rúgóhatás alatt álló (54, 56) ujj van elrendezve, melyek időnkint az (50) villás rész (55) peckének hatása alá kerülnek. A kaszapengék tartókarjának ezen kiképzése és elrendezése, valamint vezérlése által a pengék épúgy viselkednek, más szó- ! val ugyanoly mozgást végeznek, mint a kézzel való kaszálásnál. A pengéket tartó karok a kasza nyelét tartó kéz karjainak mozdulatait utánozzák. A gép működése a következő: A learatandó területen vontatott gépen a {8) kapcsolásfeleket a (9) fogantyú segélyével ismert módon kapcsolatba hozzuk egymással, mire egyrészt a 3, 4, 7, 58, 10, 12, 28, 27, 25, 26, 24, 23, 22, 20) áttétel útján •a (17) tengelyt körülvevő (18) hüvely az egyik irányban és másrészt a (3, 4, 7, 59, 11, 13, 38, 36, 35, 34, 33, 32, 31, 29) áttétel útján a (17) tengelyt, illetve a (18) hüvelyt körülvevő (19) hüvely a másik irányban jön forgásba úgy, hogy a hüvelyekre fölékelt (39), illetve (49) karok a 6. ábrán berajzolt nyilak irányában mozognak el. A (39) karnak a nyíl irányában való elforgásánái a vele forgathatóan összekötött {40) kar annak következtében, hogy a (42) villás rész (43) pecke a rúgóhatás alatt álló (48) ujjhoz fekszik, forgáspontja körül behajlik úgy, hogy a részek a 6. ábrán lát-' ható helyzetből a 7. ábrán föltüntetettbe mennek át, A (39) karral egyidejűleg, a {49) kar is elfordul és pedig az előbbivel ellenkező értelemben mindaddig, míg az első kasza (51) karja a másik kasza (45) peckéhez nem ütközik (7. ábra), mire a pecek, minthogy az (51) kar részéről kifejtett nyomás irányában le nem csappanhat, az (51) kart forgáspontja körül behajlítja és a karról ennek további elmozgáeánál lecsúszik. A (40) és (51) karok most már akadálytalanul tovább mozoghatnak, miközben a (40) kar annak következtében, hogy a (42) villás rész (43) összekötőpecke a rúgóhatás alatt álló (48) ujjhoz támaszkodik, mindinkább behajlik, más szóval a (39, 40) karok által bezárt tompaszög mindinkább kisebb lesz. Evvel egyidejűleg az (51) kar elmozgásánál annak következtében, hogy az (50) villás részből kiálló (55) pecek a rúgóhatás alatt álló (56) ujjhoz támaszkodik, fokozatosan oly helyzetbe kerül, hogy az (51) kar a (49) kar folytatásába esik. A részek ezen határhelyzete a 10. j ábrán van föltüntetve. A (18, 19) hüvelyek további elforgásánál az (51, 40) karok a 10. ábrán berajzolt szárnyas nyilak irányában mozognak el és mozgásukat követve azt látjuk, hogy egy közbenső helyzetben (11. ábra), mely megfelel a 7. ábrán' föltüntetettnek, a (40) karon elrendezett (45) pecek a másik kasza (50) karjához fekszik. A további elmozgás akadálytalanul végbemehet, minthogy a (45) pecek az (50) kar részéről rá kifejtett nyomás alatt a 8. ábrán nyíllal jelölt irányban kitér. A további elforgásnál az (51) kar az (54) ujjhoz támaszkodó (55) peceknél fogva szögben behajlik és ugyanoly mozgást végez, mint előzőleg az előremenő (40) kar. Ugyanekkor a (40) kar a (47) ujj hatása alatt áll. A föntebbiekben leírt mozgások teljesen megfelelnek ama mozgásoknak, melyeket az arató kezei a kaszálásnál leír. A kaszarendszer a (16) kengyelre erősített hüvelyben járó (17) tengely segélyével (57) kézikerék útján függélyes irányban beállítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kaszarendszerű aratógép, jellemezve a gép kerekeiről alkalmas áttevések útján