56933. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelzőberendezés
jelző lassú menetet jelez, míg a (III) «állásba a jelző másik végállását foglalja el •és a jelző szabad jelzést ad. Mikor -a jelzőt szabadra állítjuk, az (m) csengetyű szólal meg, melyet az (n) nyelve -és a (h) kar (c) ütközője működtet. Enneír -a csengetyűnek az a célja, "hogy c a jelzőt -állító közeg tudomást szerezhessen ai'ról, hogy a jelző tényleg szabadra állt: Mikor a jelzőkar lassú menetet jelez, vagyis kissé lejtős állásban van, az előtte -elhaladó lokomotív a vezetősátrának födelén •oldalt alkalmazott (p) emelőjébe ütközik* anelyet a kétkarú (r) emelőn alkalmazott <g) rúgó tart a nyugalmi helyzetében (4. ábra) mikor az emlőnek laposan kiképezett vége egy megfelelően alakított és fix módon ágyazott (s) rögzítőberenctezés mögé fogódzik. A kétkarú (r) emelő egyik karjához a (t) zsinór van erősítve, mely görgők fölött fut és egy egykarú (u) emelővel ^van összekötve. Ezt az (u) emelőt a (v) rúgó állandóan fölfelé húzza. Az egykarú <(u) emelőn ezenkívül láncok segélyével még egy (w) csúszódarab is meg van erősítve, mely az (y) harangba ütköző, rugalmas ágyazott (x) harangnyelvet viseli. Hogy ^a harang megszólaljon, a keréktengelyen egy (l) emelőkar van fölékeive, mely a (w) -csúszódarab megfelelő állásában a kerék-tengely forgásánál a (z) emelőbe ütközik. Mikor a jelző tiltó állásában van, az (e) -emelőkar vízszintes helyzetet foglal el. Ha a vonat a jelző előtt elhalad, ez először a leírt berendezést váltja ki és így az (y) harangot megszólaltatja, ezenkívül kivált még agy második (pl) emelőt is, mely rúgónyomás alatt álló egykarú (ul) emelőt tesz szabaddá, úgy hogy ez pld. a (2) rudazat segélyével a fék működtetése céljából a (3) •csapot nyitja. Magától érthető, hogy evvel -a rudazattal bármely más mechanikus berendezést is lehet kapcsolni, hogy a vonát ^megállítható legyen. A berendezés működési módja a következő : Az állítómű (III) állásánál a jelzőkar szabadra áll és az (e) emelőkar nem érintkezik a (p), illetve (pl) emelővel. Az állítómű (II) állásában a jelzőkar lassú menetre áll és az (e) emelő a vonat elhaladásánál a (p) emelőkarba ütközve, ezt kiváltja, úgy hogy a (v) rúgó az (u) emelőt lenyomja, a (w) csúszódarab a (z) ütközővel együtt lesülyed, az (l) kar forgásnak indul és a kerék forgása következtében a (z) ütközővel érintkezésbe jön és az 1 (y) harangot megszólaltatja. Ezt a berendezést az által állítjuk vissza nyugalmi állásába, hogy a kétkarú (r) emelő (5) fogantyúját meghúzzuk. Az állítómű (I) állásában mindkét (p) és (pl) emelő kikapcsolódik. A (pl) emelő kikapcsolódása következtében az (ul) emelő szabaddá válik (5 ábra), a 2 rudazat nyitja a fék (3) -légcsapját és a vonat megáll. A (gl) fogantyú meghúzásával a (pl) emelőt a nyugalmi állásba állítjuk vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasúti jelzőberendezés, az által jellemezve, hogy a jelzőkar oly berendezéssel van kapcsolva, mely állásának megfelelően a gépen alkalmazott emelőket vált ki, melyek a gépen a jelző mindenkori állását jelzik, illetve a fékberendezést működtetik. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a jelző az emelőkiváltó berendezést a jelzőkarral kényszermozgásszerűen kapcsolt emelőkar alkotja. 3. Az 1. és 2. alatt védett jelzőberendezés foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a jelző kiváltóemelője a gépen egy emelőt vált ki, mely a maga részéről egy kétkarú emelőn van forgathatóan ágyazva és egy rúgó hatása alatt . szorul a nyugalmi állásába. 4. Az 1—3. alatt védett berende2és foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a gépen ágyazott emelő kiváltá* sával egy második egykarú emelő válik ' szabaddá, melyet egy rúgó húz lefelé és mely ezen közben egy mozgathatóan ágyazott csengetyűnyelvvel kapcsolt csúszódarabot tesz szabaddá, úgy hogy
