56846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoprén előállítására terpénszénhidrogénekből

Megjelent 1912. évi augusztus li<J 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jEKff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56846. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás izoprén előállítására terpénszénhidrogénekből. BADISCHE ANILIN- & SODA-FABBIK CÉG R/M

LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 23-ika. Elsőbbsége 1910 szeptember hó 3-ika. Izoprént eddig csak igen csekély termelési hányaddal terpentinolajnak igen magas hőmérsékletre való hevítése útján állítottak elő. Azt találtuk már, hogy izoprént terpénszénhidrogénekből az eddigi eljárásoknál sokkal nagyobb termelési hányaddal kapunk, továbbá, hogy a mellékreakciók, mint az aromás szénhidrogének képződése, nagyon háttérbe szorulnak, ha a terpénszénhidrogének gőzeit nem légköri nyomáson tesszük ki a magas hőmérsékletnek, hanem hígított állapotban. A higítást vagy indifferens gázok, mint pl. nitrogén, hozzáadásával, vagy pedig azáltal érhetjük el, hogy a gőzöket csökkentett nyomás alatt hevítjük a magas hőmérsékletre. Kedvező termelési hányad elérése végett szükséges továbbá, hogy a gőzök ne legyenek túlhosszú ideig a magas hőmérséklettel érintkezésben, hanem hogy azokat a beállott bomlás után lehetőleg gyorsan a magas hőmérsék hatásköréből eltávolítsuk. Egyszerű és célszerű kísérleti elrendezés gyanánt a magas hőmérsékletet elektromos áram útján izzásra hevített huzal segítségével is előállíthatjuk. A gázalakú termékek mennyisége, ha a gőzöket csak gyönge vörös izzásig hevítjük, csekély, de a szénhidrogének megbontása ekkor szintén csak lassan megy végbe. A terpénszénhidrogének bomlása izoprén képződése közben azonban annál gyorsabban megy végbe, minél magasabb a hőmérséklet, de a gázalakú melléktermékek mennyisége szintén szaporodik az emelkedő hőmérséklettel. A kapott nyers izoprén légköri nyomáson 33, főképpen 34—35 C°-on forr; ellentétben az eddigi eljárásokkal előállított termékekhez csaknem teljesen izoprénből áll. Ezt az izoprént műkaucsuk előállítására és kémiai szintézisekhez akarjuk fölhasználni. Például a következőképen dolgozhatunk: A bontókészülék és függélyesen elhelyezett sárgarézcsőből áll, amelyben elektromos úton fűthető platinaspirális van akképen elrendezve, hogy ez a cső falait nem érinti. A fémcsövet bő, forró vízzel telt köpeny veszi körül, miáltal egyrészt a gőzöknek a csőben való kondenzálódását, másrészt a cső túlhevülését akadályozzuk meg. A fémcső alsó vége egymás után kapcsolt szedők egy sorozatával van összekötve, amelyek közül az utolsó vákuumszivattyúval áll összeköttetésben. A fémcső fölső végébe a platinspirális áramvezeté-