56828. lajstromszámú szabadalom • Kihúzóasztal

akad, amely ezt félrenyomja és ezáltal a (24) ütközőt fölszabadítja. Ekkor a szélső (7) tagok is teljesen kihúzhatók, amely művelet alkalmával a (21) szögemelő rövi­debb karja a (22) ütközővel találkozik és a szögemelő elfordul, míg ennek mozgása a (19) c?atlórúd által a (17) támasztó lábakra vitetik át, amelyek tehát kényszer­meüetűen állnak be a használati hely­zetbe. A (4) asztalrész betolása alkalmával a működés ellenkező értelemben megy végbe, amennyiben először csak a szélső (7) tagok egymagukban tolódnak befelé, míg a (6) tagokat a (27) ütközőnek a (25) rugalmas nyelvet megakasztó (28) orra egyelőre fogvatartja. Az összetolás kezdetén a (23) ütköző a (21) szögemelőt mindjárt visszaforgatja és ezáltal a (17) támasztó lábat vízszintes helyzetbe fekteti, amelyben azt a (29) ellensúly tarija meg. Ha a (7) kulisszatagok már majdnem teljesen be vannak tolva, akkor a (24) ütköző a (25) nyelv (30) kivágásába csappan és az összetolás további folyamán a (25) nyelvet a (27) ütköző (28) orrától eltávo­lítja, mire a (6), (7) tagok közösen teljesen betolhatok. A (6) tagok teljes betolásának befejezése után a (7) tagokat még egy kissé tovább kell mozgatni, hogy a (24) ütköző ismét becsappanjon a (25) nyelv (26) bevágásába, minek megtörténtével a (6), (7) tagok a legközelebbi kihúzási műve­let számára ismét egyesítve vannak. Ily módon a (17) támasztó lábak mozgásait az (5), (6), (7) kihúzó kulisszáknak teljesen egyenletes mozgásai kényszermenetűen hoz­zák létre. Hogy -az asztal összetolásának a fönteb­biekben leírt művelete folyamán a (3) redőnyök fölfelé való kihajlása, ami az összetolást megnehezítené, megakadályoz­ható legyen, a redőnyök merevítve vannak oly módon, hogy az egész hosszukra kiter­jedő (31) hornyokba (7^9. ábrák) célsze­rűen élükre állított, négyszögletes kereszt­metszetű, rugalmas (32) acélsínek vannak helyezve, amelyeknek egyik végei a helyt­álló (1) asztalrészhez vagy a redőnyök (2) szekrényéhez vannak erősítve, szabad végei pedig a mozgékony (4) asztalrészek (33) üregeibe nyúlnak úgy, hogy a (32) sinek az asztal összetolása alkalmával ezen (33) üregekbe tolódnak be, amelyekben a súr­lódás csökkentése végett célszerű kis (34) csapokat vagy görgőket elrendezni. Ily módon a (3) gördülő redőnyöknek könnyű és megbízható mozgékonysága ér­hető el, amit még az is elősegít, hogy a. redőnyök (16) vezetékei, ovális kiképezésük következtében sima fölgongyölést tesznek lehetővé. Hogy a (3) redőnyök fölgöngyö­lése alkalmával mindenféle megszorulás elkerülhető legjen, az ovális (16) vezeté­kek (35) nyelvekkel vannak ellátva (6. ábra), amelyek az asztal összetclása alkal­mával a (3) redőnyök második tekerületét a hátsó éles görbületnél az első tekerület­től elterelik úgy, hogy a redőnyök nem szorulhatnak meg. Ez utóbbiak továbbá célszerűen a (16) vezetékekbe nyúló (36> görgőkön futnak és utolsó tagjaik egy (37) vászonlapra vannak erősítve, míg többi tagjaikat (38) acélszalagok vagy effélék tartják össze. A (16) vezetékek két pár­huzamos lécből is állhatnának és egész hosszukban görgőkkel lehetnének ellátva,, amelyek között a (3) redőnyök futhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kihúzóasztal egy középső helytálló és­oldalsó kihúzható asztalrészek között elrendezett fölgördülő redőnybetétekkel,, jellemezve azáltal, hogy az (5), (6), (7) kihúzó kulisszák tagjai kettős T-szel­vénnyel vannak kiképezve és (8) csap­szögek segélyével vannak összekötve* amelyeknek (9) görgői a kulisszaszel­vények kétoldali megvékonyító (10) hor­nyaival kapcsolódnak, mimellett a ku­lisszák (7) szélső tagjaira (17) támasztó' lábak vannak forgathatóan ágyazva,, amelyek a mozgékony (4) asztalrészek kihúzása és betolása alkalmával kény­szermenetű mozgást végeznek, míg a, kihúzott redőnyök alátámasztására kü* lön (11) kulisszák vannak elrendezve

Next

/
Oldalképek
Tartalom