56827. lajstromszámú szabadalom • Talajművelőgép
számnak forgó mozgása alkalmával a (d). csúcs nagyobb sugaru kör kerületét írja le, mint az (e) foknak (f) csúcsa. Ennek következtében a szerszámok külső (g) élein előálló súrlódások a minimumra vannak redukálva, ami erőkifejtés szempontjából kiváló fontossággal bír. A szerszámok előnyösen sugárirányban, kerékküllők gyanánt ugyanazon tengelyre merőlegesen vannak elrendezve úgy, hogy csillagot képeznek. A szerszámoknak kiszélesedő része folytán azok tömegének legnagyobb része a kerület fölé van koncentrálva, ami az egyes szerszámoknak a lendítő kerék jellegét kölcsönzi. Ennek eredménye az, hogy miután ezen csillagok nagy sebességgel forognak, a csillagokat képező szerszámoknak eleven erejével egyesül annak a szerszámnak eleven ereje mely a talajba hatol és az esetleg föllépő abnormális ellenállások legyőzésére szolgál. Az (A) szerszámok (4. ábra) egy, ezeknek talpait hordó korongok segélyével vannak a gép tengelyére erősítve, a szerszámok a (h) szegecsek segélyével vannak a korongra erősítve. A 4. és 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a szerszámok száma öt; természetes azonban, hogy a szerszámok tetszőleges más számban is lehetnek alkalmazva. A 6. ábrában az a mód van föltüntetve, melynek segélyével el lehet kerülni azt, hogy a szerszámok az (a) talpból kiinduló görbülettel bírjanak; ez a mód abban áll, hogy a szerszámokat az agyhoz képest bizonyos szög alatt erősítjük föl. Ezen esetben a helyett, hogy a szerszámnak kívánt elhajlása az agyhoz a szerszámnak görbületétől eredne, az egyszerűen a szerszámnak az agyhoz képest elfoglalt helyzetéből áll elő úgy, hogy a szerszám maga sík fölülettel bír. A szerszámok működésének elve abban áll, hogy a szerszámok a forgástengelyhez, illetve a forgási irányhoz ferde szög alatt hatolnak a talajba. Általában véve a torzföl ülettel bíró szerszám előnyösebb, mint a sík fölületü szerszám, melynek (b) szára két (B, B) korong közé van fogva, melyek a szerszámok talpainak befogadására szükséges vájatokkal birnak és mely ferdén van elhelyezve. A talajművelő gép egyik foganatosítási alakjában három (1, 2 és 3) szerszámcsillaggal van ellátva (7. ábra), melyek a (B) korongnak közvetítésével három (4, 5, 6) tengelyre vannak szerelve (8. ábra). A szerszámok által képezett három csillag három párhuzamos síkban fekszik, oly célból, hogy a szerszámoknak szabad mozgásái biztosítsuk. A harmadik (3) csillagot pld. az (1) csillag síkjában is lehetne elhelyezni, amikor is a (2) csillag volna az első kettőhöz képest eltoltan elhelyezve* Erre vonatkozólag különböző kombinációk lehetségesek. A (4, 5, 6) tengelyekre a (7, 8, 9) fogaskerekek vannak fölszerelve, melyek a (10, 11, 12) láncok közvetítésével a (13, 14, 15) fogaskerekekről nyerik forgó mozgásukat. Ezen fogaskerekek a (16) tengelyen vannak elrendezve, melyet a (20, 21) csuklók körül mozgatható (18, 19) rudak közvetítésével (7. ábra) a (17) motor működtet. A szerszámtartó (22) keret a talajművelő gépnek (23) főkeretével a (24) csuklós karok és a (25) oldalrészek közvetítésével van összekötve (8. ábra), melyben a gépkezelő által tetszőleges módon működtetett (26) csavarorsó forog (8. ábra). A (22) keret a (28) kerekekkel ellátott kis (27) váz segélyével (7. ábra) támaszkodik a talajra. Ezen csuklós elrendezés arra szolgál, hogy a talajmegmunkáló szerszámok mindig függélyesen ós egyenlő- mélységben dolgozzanak, minek folytán ezek a talaj egyenetlenségedtől függetlenítve vannak; a talajon a (29) kerekek gördülnek, melyeket úgy emelni, mint sülyeszteni lehet. A (26) csavarorsó forgatása által a (22) keretet elmozgathatjuk, miáltal a szerszámok behatolási mélysége szabályozható és a szerszámok a talajművelő gépnek egyik helyről a másikra való haladása esetén teljesen megemelhetők úgy, hogy munkát nem végeznek.
