56727. lajstromszámú szabadalom • Töltőberendezés helyhez kötött lövegekhez kasos felvonóval a lövőszernek a lövegcső töltőtengelyébe való átvezetésére

az (L) hajtórudak hatása alatt a (h2) vezetődarabok (h3) hasítékaiban lefelé csúsznak, mikor a lövegcső f'enékdarabja megemelkedik. A csapok eme mozgásában az (N) csiga is részt vesz úgy, hogy a távolsága a (Q) csigáktól nő és a (P) kötelet kissé maga után húzza. A kötél ily mozgását azonban a (Q3, Q4) csigapárok lehetővé teszik, mert a lövegcső fenékdarabjának megemelkedésénél a (P) kötél egyrészt letekercsölődik a (Q3) görgőkről^ másrészt pedig a (Q4) görgőknek a rajzon látható elrendezése következtében az a szög, melyet a kötél a (Q3, Q4) csigapárok között képez, nyúltabbá válik. Ez a tény föl- f ismerhető a (P) kötélnek és a (Q2, Q4) kötélcsigáknak az (5a) ábrán föltüntetett viszonylagos helyzetéből, hol a teljes vonalak a lövegeső legnagyobb elevációjának, a pontozott vonalak pedig a legnagyob depressziójának felelnek meg. Ha ellenben a lövegcső fenékdarabját lesülyesztjük, az (ml) csapok a (h) vezetékben fölfelé mozognak. Ekkor tehát a szállítókas lesülyedhetne és a (K.) töltőcsésze a szállítókashoz viszonyított állását megváltoztathatná, ha a (Q3, Q4) csigák elrendezése következtében a kötél avval a darabbal, mely szabaddá válik, meg nem húzatnék. Hogy ez bekövetkezik, az ismét az (5a) ábrából tűnik ki. A lövőszer bedŐDgölése után a motort ismét oly irányban indítjuk forgásnak, mely a fölvonókas lesülyedését idézi elő. Ekkor először a fölvónókas sülyed, azután pedig az (R) henger is, ha a lövegcső nincs a legnagyobb depresszióban. A fölvonókas leeresztése már akkor történhetik, mikor a döngölő még a lövegcsőben van, mert a döngölő a szállítókas fölött foglal helyet. Hogy a leirt berendezések működési módja egyébként mi, az a mondottak után részletes ismertetést nem igényel. A 12. ábrán látható elrendezésnél a (P^ kötél (07) csigái egy üreges (S) testre vannak szerelve, mely az (a5) alaplemezen megerősített (sl) rúdon van vezetve. Az (8) üreges test és az (sl) rúd (s2) feje között erős (U) rugó van közbekapcsolva. Ennek a berendezésnek hatása lényegében ugyanaz, mint a föntebb leirt (R, rl és r2) folyadékféké. A találmány lényegének érintése nélkül a (P) kötelet egy szálban is lehetne a (H) fölvonókastól a (Pl, p2) csörlőhöz vezetni, mikor a (Q, Q1 és Q8) csigák közül egyegy el is maradhatna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Töltőberendezés helyhez kötött lövegekhez, kasos fölvonóval a lövőszernek a lövegcső töltőtengelyéhez való átvezetésére, az által jellemezve, hogy a fölvonókas vezetőpályáját egymással szemben teleszkopcső módjára eltolható sinek alkotják, melyek közül az egyik a lövegnek valamely a löveg elválásában résztvevő részével és a másik az oldalirányban beállítható lövegtalppal van csuklósan kapcsolva, mely csukló tengelye a vízszintes csőcsapok tengelyével párhuzamos. 2. Az 1. alatt védett töltőberendezés foganatosítás} alakja, az által jellemezve, hogy a fölvonókas töltőcsészét visel, mely a fölvonókashoz viszonyítva oly csukló körül lenghet, mely a vízszintes csőcsapok tengelyével párhuzamos. 3. Az 1. és 2. alatt védett töltőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve az (P, FI) sinek csuklóinak és a (K) töltőcsésze lengéscsapjainak oly viszonylagos elrendezése által, hogy ezek tengelyei a töltőesésze ama helyzeténél, melyben ehhez lövőszert vezetünk, a sineket a lövegtalppal összekötő csuklók, a töltőcsésze töltőhelyzeténél pedig ama csuklók tengelyével essen össze, melyek a sineket a lövegcső elevációmozgásában résztvevő lövegrésszel kapcsolják. 4. A 2. és 3. alatt védett töltőberendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (K) töltőcsészének (k3, k5) ütközői vannak, melyek a lövegcső eleváció mozgásában résztvevő (B) lövegrész (d5, d4) ütközőivel együtt a töltőcsésze töltőállását határozzák meg. 5. A 2—4. alatt védett töltőberendezés fo-