56710. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép a töltés egyik alkatrészének önműködő szabályozásával

amelynek mennyiségét a szabályozó liatá- ) rozza meg, az égés megszűnik. Most tehát a hengerben lévő nyomás a gázok expan-dálása folytán gyorsan csökken, ebből folyólag a nyomótartány tartalma nagyobb sebességgel törekszik az égési térbe áramlani és nagy áramlási gyorsaságnak hatásakép a nagyobb nyomáskülönbség folytán zárja az önműködő nyomólég-beömlési szelepet. így tehát ezen gépnél a töltés két alkatrésze közül csak az egyik vezérlendő, azaz csak az egyiknek mennyisége szabandó meg, míg a másik mindig akkor záródik el, amikor az égés befejeződött. A szabályozás ilyetén módjánál már most az is lehetséges, hogy a gépet, átmenetileg nagyon erősen túlterheljük, amennyiben a nyomás alatt álló másik alkatrész eléggé nagy készlettartány esetén a megfelelő mértékben önműködőlég utánaömlik az égési térbe mindaddig, amíg a szabályozó segélyével nagyobb mennyiségben beeresztett alkatrész égése, tart. Ebből folyólag a legnagyobb égési nyomás a löket aránylag nagy része alatt fentartható. A mellékelt rajz a találmányt több kiviteli alakban tünteti föl. Az 5. és 6. ábrák ezen önműködő szeleppel dolgozó gépek diagrammjait mutatják be. Az 1. ábrán (a) a henger (b) a dugattyú. A (d) nyomólégtartányt az (a) hengerrel a (c) vezeték köti össze. A (c) nyomólégvezetéknek a hengerbe való torkolatánál van az (f) szelep elrendezve. Egy megfelelőleg választott (g) rúgó (f) szelepet fészkéről állandóan fölemetoi törekszik. A folyékony tüzelőanyagot (h) vezetéken vezetjük be. A (d) tartányban lévő nyomás körülbelül a kompresszió-végnyomásnak felel meg. A <(g) rúgót úgyválasztjuk, hogy az (f) szelep' csak a kompresszió végén nyilik, de mindaddig nyitva marad, amíg a nyomólég csak lassan — a hengerben való felhasználódásának megfelelőleg — ömlik át, viszont gyors átáramlásnál a levegő a szelepet magával ragadta, záróhelyzetbe hozza. Eszerint tehát az (f) szelep önműködőlég csak akkor jayilik, amikor az (a) hengerben lévő levegő körülbelül oly nyomásig komprimálódik, mint amilyen a nyomólégtartányban van. Máskülönben a szelepet kényszermozgás révén kell nyitni. A löket vége felé kezdődik a tüzelőanyag bevezetése a (h) tüzelőanyagszelepen, úgyszintén az égés is. Az égés körülbelül ugyanazon nyomás alatt megy végbe, amennyiben az esetleges nyomás növekvés a (c) vezetékbe való átterjedés folytán megszűnnék, viszont ha a nyomás csökken, úgy azonnal több égési levegő áll rendelkezésre. Amint az egész tüzelőanyag elhasználódott, a nyomás a hengerben azonnal erősen esik és így az (f) szelep két oldalán előálló nagy nyomáskülönbség, valamint ama nagy gyorsaság hatása alatt, amellyel a nyomólevegő tartányból a (c) hengerbe törekszik átömleni, a (g) rúgó húzóerejének legyőzése mellett zárul. Amint a 2. ábrából látható, fölhasználható rúgó helyett magának a szeleporsónak dugattyuszerű működése is. Abból folyólag, hogy a szeleporsó más nyomású térbe, például kifelé a légkörbe nyúlik, egy kifelé irányuló nyomás áll elő, amely a rúgóhatást pótolja és a szeleporsó keresztmetszetének avagy a kivülső nyomásnak helyes megválasztásával aként szabható meg, hogy ezen nyomás révén a szándékolt működés kellő időben bekövetkezik. Arra való tekintettel, hogy az önműködőlég záródó (f) szelepnek meglehetősen érzékenynek kell lennie, ajánlatos, ha olyan elrendezést alkalmazunk, amely szerint a szelep és fészke az égés közvetlen behatása alól elvonható ilyen elrendezést a 2. ábra tüntet fel. Az önműködő (f) szelepés az (a) égési tér között még egy második (a) szelep van közbeiktatva, amely az önműködő (f) szeleppel egy csatorna révén áll kapcsolatban. Az (i) szelepet gépileg úgy vezéreljük, hogy az röviddel az (f) szelep fölemelkedése előtt nyilik, állandó nyitási időtartama viszont valamivel nagyobb, mint az (f) szelep leghosszabb nyitási tartama. Ha az (f) szelep fölülete kicsiny, úgy a szelep biztos vezérelhetése szempontjából bizonyos esetekben nagy nyomáskülönbségekre van szükség. Hogy tehát az (f) sze-