56672. lajstromszámú szabadalom • Hirdető készülék
_ 4 -(30) részletmetszet egy oly tömbön át (a 8. ábrában fölülnézetben), melynek a «H» jelet kell föltüntetnie; a (31) részlet pedig metszete egy oly tömbnek, (a 8. ábrában folülnézetben), melynek a «T» jelet kell mutatnia. Kettőnél több mozgólemez esetén a tömbön minden további lemez részére egy további vezetőcsatorna van készítve. Akárhány mozgólemezt alkalmazunk is, a vezetőcsatornákat olykép kell kiképezni, hogy az összes mozgólemezek egynek kivételével, mely a kívánt jelt létesíti, a világítólemez nyílásait szabadon hagyják, kivéve azon speciális esetet, midőn az egyik mozgólemez csakis arra szolgál, hogy a másik lemez által létesített jelnek szint adjon. Látható tehát, hogy egy kettős tömb két vezetőcsatornája közül az egyik csatorna befolyásolhat egy oly lemezt, mely harminc jelet mutat, a másik ellenben egy oly mozgólemezt, mely hat szint állít elő. Természetesen a 6., 7. és 8. ábrán föltüntetett tömbök a csatornák helyett egyszerű vezetőfalakkal is láthatók el. A 10—14. ábrákon látható második kiviteli alaknál az (1) rúdnak mozgatását eszközlő lépcsőstömbök egyes fokai között nincsenek ferde összekötő fölületek. Az (1) rúd függélyes irányban való eltolása által történik. A (32) tömbnek vízszintes irányban való eltolása által történik. A (32) tömb minden egyes lépcsőjének magassága most is pontosan megegyezik a mozgólemeznek egy egységosztásának magasságával; ha tehát, ha a mozgólemez megfelelően van az (1) rúdhoz erősítve, úgy a tömb minden lépcsője egy-egy vízszintes jelsorozatnak fog megfelelni. Például «EFGHI» vagy «TU V WX » (12A. ábra). Az (1) rúdnak vízszintes irányban való mozgatására szolgál az (1) rúd egyik oldalához szilárdan erősített vízszintes (33) nyúlvány, mely a (34) lépcsős tömbbel működik együtt, melynek minden egyes lépcsőjének mélysége poDtosan egyenlő a lemezek osztályegységének szélességével. Világos, hogy a lemeze megfelelő beállítása mellett minden egyes lépcső egy függőleges jelsorozatnak felel meg. Például: «AFKPUZ» vagy «CHMRW». A (33) nyúlvány természetesen nemcsak: az (1) rúdhoz, hanem bármely más helyen is megerősíthethető, mint pl. ahhoz a vezetékhez, amely függőleges irányban mozog, vagy a (14) kerethez, amelyben a mózgólemez függőleges irányban mozog. A 11. ábrán látható módon mindegyik lépcsős tömbre egy-egy (35, 35) rúgó hat, mely a tömböket oly módon igyekszik mozgatni,, hogy a tömb legalsó lépcsője jusson az (1), ill. (35) rúd a!á. Ezen rúgóhatással szemben működnek a (36, 36) szárak, melyekre a (37, 38) elektromágnesekről működtetett (36'> kilincsek hatnak, amelyek a fokonkénti előre való mozgásnak megfelelően a (36) rudakat szabadon bocsátják, ha a megfelelő elektromágneseken áram halad keresztül. Ha tehát az (1) és (33) rudak a két lépcsőstömb legfölső fokán állanak, mely helyzetük célszerűen a «szabad» állásnak- felel meg, úgy ha a (37) elektromágnesen át áramot engedünk a (32) tömb elmozoghat, miáltal az (1) rúd bizonyos mélyebb helyzetbe esik és pl. a «J» jel látható lesz. Ha ellenben (38) elektromágnesen át küldŰDk áramot, úgy a (34) tömb révén a (33) rúd mozog el és pl. az «A» jel tűnik elő. Ha úgy a (37), mint a (38) elektromágnesen bocsátunk át áramot pl. a «Z» fog látszani; ha (37) elektromágnesen át négy áramlókét, (38)-on át pedig három áramlókét halad, úgy a «Q» jel fogelőtűnni, stb. Ezen áramlökések előállítására bármelyismert berendezés fölhasználható, de mégelőnyösebb a célra egy lyukasztott kártya, körülbelül a 13. ábrában föltüntetett alakban. Ennek mozgatása valamely hajtóművel történik, miközben a kártya lyukain át fémkefék villamos érintkezést létesítenek egy hengerrel akkor, midőn ezen áttörések valamelyike a fémkefék és henger közé jut. A kártyán 13. ábrán látható módon minden egyes vízszintes irányú lyuksorpár egy lemezpárhoz tartozik. A kártyának egy része, mely egy lemezpáron pl. az «M» jelnek felel meg, a 11. ábrában van föltüntetve, a (39) kontaktus hengerrel és az elektromos
