56648. lajstromszámú szabadalom • Vízalatti membrános hanggerjesztő készülék

— 3 — és a nyomóközeget tartalmazó két tér közötti összeköttetés kényszermozgásúlag és pedig a membránkamra és mindkét tér között vezéreltetik, ezzel szemben a 3. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál csupán a membránkamra és a kisebb nyomású nyomóközegtér közötti összeköttetés vezéreltetik, még pedig önműködőlég, a rezgő membrán által. Ezen foganatosítási alaknál a (2) gyűrű által képezett membránkamra kétoldalt van egy-egy (1) membránnal lezárva. A membránkamra egyrészről az (5) csövön át a magas nyomású nyomóközegtérrel, másrészről pedig a (6) csatornán keresztül az alacsonynyomású nyomóközegtérrel, pl. a környező levegővel van összekötve. A (6) csatorna a membránkamra közepén a (12) palásokban torkol, melyeket maga a membrán zár le. A membrán esetleg a (12) nyílásba nyúló (13) toldattal lehet ellátva, mely a (12) nyílást csupán a membránnak nagyobb mérvű kihajlása után nyitja. A készülék működése a következő: Az (5) csatornán át a membránkamrába áramló nyomólevegő a kamrában a nyomást növeli, miután a (12) kiömlőnyílásokat a membránok lezárva tartják, vagy legalább is erősen fojtják. A növekedő nyomás a membránokat szétszorítja úgy, hogy ezek a (12) kiömlőnyílásokat nyitják. Ezáltal a nyomás a membránkamrában hirtelen csökken úgy, hogy a membránok rugalmasságuk folytán ismét visszatérnek nyugalmi állásukba, amelyben a (12) nyílásokat elzárják. Erre a nyomás a membránkamrában ismét növekszik úgy, hogy a fönt leírt folyamat ismétlődik és a membránok állandó rezgésbe jutnak. A 4. ábrabeli foganatosítási alaknál a membrán nem csupán a (12) kiömlőnyílást vezérli a 3. ábra kapcsán ismertetett módon, hanem a (13) szögemelő segélyével a (6) beömlőcsatorna (15) torkolatát is elzárja5 valahányszor a (12) kiömlőnyílás nyittatik. Az 5. ábra szerint a membránkamrából való kiömlést nem a membrán, hanem egy a légáram által mozgásba hozott, kifejezett frekvenciájú önrezgéssel biró test, pl. a (16) nyelvsíp vezérli, mely itt szelep gyanánt szerepel és a kiömlőnyílást a nyelvsíp önrezgésének megfelelő frekvenciával nyitja és zárja. Természetesen a kiömlőnyílás helyett a beömlőnyílást is vezérelhetjük ily síp segélyével. Így pl. a '6. ábra szerint az (5) kiömlőnyílás állandóan nyitva van, a •nyomóközegnek a (6) beömlőnyíláson való beáramlását a beömlőcsőre alkalmazott (17) ajaksíp, pl. a gőzsípokhoz hasonló szerkezetű aj&ksíp szabályozza, mely saját frekvenciájának megfelelőleg periodikusan fojtja és nyitja a nyomóközeg áramlását. Magától értedődik, hogy az összes szerkezeteknél egyaránt célszerűen alkalmazhatjuk a membrán feszítését. Nyomóközeg gyanánt nem csupán levegőt, hanem tetszőleges más alkalmas nyomóközeget, pl. gőzt is alkalmazhatunk. Célszerű lehet továbbá a beömlő- vagy kiömlőcsatornákba különösen, amennyiben ezek nem vezéreltetnek, egy szabályozható fojtóközeget (1. pl. 6. ábrát) alkalmazni, mellyel a beömlő és kiömlő gázmennyiségek viszonyát beállíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízalatti membrános hanggerjesztőkészülék, jellemezve azáltal, hogy egy-egy, vagy több membrán által lezárt membránkamra, nyomóközeget tartalmazó oly két térrel áll összeköttetésben, melyek közül legalább az egyik membránra ható víz-i nyomástól eltérő nyomás alatt áll, mimellett a membránkamra, a nyomóközeg ki- vagy beömlést, a gerjesztendő hang rezgésszámának megfelelő frekvenciával periodikusan nyitó és fojtó, kényszermozgásúlag hajtott, avagy önműködő vezérművel van fölszerelve. 2. Az 1. alatt igényelt készülék foganatosítási alakja, jellemezve a membránkamrával összekötött két különböző nyomású tér ós a membránkamra közé iktatott, a merabránkamrát a két térrel váltakozva összekötő forgótolattyú által. 3. Az 1. alatt igényelt készülék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a membránkamra be- vagy kiömlőnyílásait, avagy mindkettőt elzáró zárószervek a membránnal vannak összekötve úgy,