56592. lajstromszámú szabadalom • Alapvonaltávolságmérő

— 2 rak a (16) fölületről való visszaverés után a (7) prizma (9) felületére ütköznek, melyről a (10) tükörbevonat felé vezettetnek, mely a sugarakat azután a (12) kilépési fölületre szintén merőlegesein a szemlencsébe veti. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál a (2) tárgylencsén áthaladó sugarak többszörös visszaverés után kerülnek a szemlencsébe, mely visszaverések közül kettőt a tárgylencse elé ágyazott (5) petaprizma, egyet a (15) fölület és egyet a (8) fölület létesít. A (2) tárgylencsén át szemlélt tárgyak tehát a képmezőben egyenesen állva és helyes oldalúan jelennek meg. Az (1) tárgylencsétől jövő sugarak egygyel többször veretnek vissza úgy, hogy a távolságmérő invert-távolságmérő gyar nánt működik. Ha a műszernek koincidenstávolságmérő gyanánt kell működnie, akkor a (14) prizma egyszerű (16) fölület helyett tetőfelülettel látandó el, vagy másképen kell páros számú visszaverőfölületekről gondoskodni. A 3. és 4. ábrabeli szemlencseprizma abban különbözik az 1. és 2. ábrabelitől, hogy helyszükséglete azáltal csökkentetett, hogy a (13, 14) előtétprizmák közötti tér elmarad, amennyiben a (13, 14) prizmák a (6, 7) prizmákkal egyesííttettek. Ezt az teszi lehetővé, hogy a (12) kilépési fölület egy külön, a (7) prizmával összeragasztott prizmán van elrendezve, . (8) és (9) jelöli a sziemlencseprizmának két egymásfelé konvergáló visszaverő fölületét, melyeket a (6, 7) prizmák tartanak. A prizmák közötti tükörbevonatot itt is (10) jelöli. Épp így a kilépési fölület is (12)-vel van jelezve. Az utóbbi ebbem az esetben egy külön prizmán van elrendezve, mely (17)-tel van jelölve ós a (7) prizmára van fölragasztva. Az egymást keresztező (15, 16) fölületek, melyek a tárgylencséktől jövő sugar akat a tulajdonképeni szemlenceprizmába vetik, közvetlenül a (6, 7) prizmákon vannak kicsiszolva. | SZABADALMI IGÉNYEK. i 1. Alap vonal távolságmérő összetett szem-I lencseprizmával és egy prizmaérintkej zési síkban alkalmazott tükörbevonattal, | melynek a képmezőben a választóvonalat adó határolóvonala a műszer alapvonalához párhuzamos és a kilépő sugárnyaláb tengelyére merőleges, jellemezve azáltal, hogy a tükörbevonat, melynek határolóvonala a képmezőben a választóvonalat adja, a szemlencse^ prizma két egymás felé konvergáló tükröző fölülete között oly módon van elrendezve, hogy a távolságmérő egyik tárgylencséjéről jövő sugarak a két említett fölület egyikén való visszaverés után a tükörbevonatra ütköznek és erről egy, a mérőháromszög síkjához ferde kivezető fölületen át a szemlencsébe vettetnek, míg a másik tárgylencsétől jövő sugarak a másik fölületen I való visszaverés után a tükörbevonat ; határolóvonala előtt közvetlenül a kiléj pési fölületen át vettetnek a szemlen| csébe. i 2. Az 1. igénypont szerinti alap vonal távolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a ' szemlencseprizma kilépési fölülete egy külön prizmán van elrendezve, mely a szemlencseprizmának két egymáshoz ferde, a tükörbevonatot közrefogó fölülete egyikén van megerősítve. 3. Az 1. 'és 2. igénypont szerinti alapvonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy. a szemlencseprízmának két egymáshoz ferdén elhelyezett, a tükörbevonatot közrefogó fölülete a szjemlencseprizmát összetevő etemi prizmán vall alkalmazva, mely utóbbiaknak mindegyike egy, a hozzátartozó i tárgylencse tengelyét keresztező vissza| verő fölülettei van ellátva, mely utóbbi í fölületek egymást keresztezően vannak I elrendezve. (1 rajzlap melléklettel.) PrtLLAS RÉSZVÉNYTÁR8A8AG NYOMDÁJA BUDAPESTEN