56583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovácsolás,hengerlés vagy más hasonló műveletek segélyével földolgozandó munkadarabok előállítására öntött acélból

13. ábra a 11. ábrán látható ingót fölül­nézete annak sajtolása után, míg a 14. ábra metszet a 13. ábra 14—14. vo­nala szerint. Ezeken a rajzokon (A) egy gyűrűmetszetű öntött acélingot, melyet eljárásom fogana­tosítására használunk és melynek (a) öntő­tölcsére és (b) holt fejei vannak. Mint azt föntebb említettük, az ingót leg­előnyösebben gyűrűalakú, mert ez az alak egyrészt igen alkalmas bizonyos alakú munkadarabok, így pl. kocsikerekek, abron­csok stb. munkadarabjainak 'előállítására, másrészt pedig könnyen szét is vágható, hogy kereskedelmi rudak és lemezek munka­darabjait állítsuk elő. Ily ingotok öntésénél első sorban arra kell ügyelni, hogy azoknak tényleg csökkentett keresztmetszetük legyen, vagyis hogy az ingót 2—2 keresztmetszete elég kicsi le­gyen ahhoz, hogy az ingót egész tömegé­ben gyorsan és egyenletesen hűljön le, vagy más szóval, hogy az öntvény sugárzó fölülete annak vastagságához és egész súlyá­hoz viszonyítva akkora legyen, hogy egyet­len részecskéje se maradjon tovább folyé­kony, mint más része úgy, hogy a megszi­lárdult részek az ingót folyékony részeit magukkal ne húzhassák, mi megtörténhet­nék, ha egyes részek a többiek előtt szi­lárdulnának meg. Enuek az a következ­ménye, hogy a lölcsérképződés teljesen ki van zárva, a fém pedig egész tömegében teljesen egyenletes lesz. Az ingót öntésénél tetszés szerint lehet holt fejeket alkalmazni, vagy sem; ezek az ingót tömegét lényegesen nem nagyobbít­ják, azonban — mintáz szakértők előtt is­meretes — nagyobb öntvények öntésénél a holtfejek az anyag összehúzódását kompen­zálják és az öntvény tömörségét fokozzák, ezenkívül pedig, ha tölcsérek képződnének, ezek elsősorban a holtfejekben keletkez­nek, hol a legkisebb veszteséget okozzák. Az ingót legelőnyösebben hengeres, mert az ily alakú testek hűlnek le legegyenle­tesebben és mert ezek szolgáltatnak oly munkadarabot, melyet legelőnyösebben le­het hengerelni. A hengeres ingót külső átmérője előnyö­sen kisebb, mint a munkadarab külső át­mérője, míg belső átmérője valamivel na­gyobb, mint a munkadarabb belső átmérője, mert ily méretezés mellett fog az anyag a legkedvezőbb módon az ingót egész kereszt­metszetén át be- és kifelé folyni, mikor azt méreteinek megváltoztatása céljából sajto­lásnak vetjük alá. Az ekként előállított ingót mérete attól függ, minő méretűnek kell a munkadarab­nak lennie. Ha az ingotból kerekek, abron­csok stb. készítésére szolgáló munkadara­bokat akarunk előállítani, akkor azt akként méretezzük, hogy a benne lévő anyag épen egy ily munkadarab előállítására legyen elégséges, hogy az ingót az utólagos szét­vágása fölösleges legyen. Ha ellenben kereskedelmi rudak vagy lemezek készítésére szolgáló munkadarabo­kat akarunk előállítani, az ingót több anya­got tartalmazzon, mint amennyi egy ily munkadarab előállítására szükséges, vagyis az ingót hossza nagyobb legyen, mint a munkadarabé. A föntebb leírt módon előállított, csök­kentett keresztmetszelű üreges (A) ingotot sajtolás utján — előnyösen víznyomásos sajtókban — akként sajtoljuk, hogy az in­gót vastagsága növekedjék, hossza vagy szé­lessége pedig csökkenjen. Eme művelet által a gyűrűkeresztmet­szetü (A) ingotból az (A') ingotot kapjuk, melyben a fém oldal- vagy sugárirányban eltolódott, még pedig az ingót középpont­jától úgy be-, mint kifelé, mikor az a leg­kedvezőbb állapotban van, hogy utólag ki­hengereljük vagy kikovácsoljuk. Az ekként átalakított ingót (5. és 6. ábra) kerekek, abroncsok stb. készítésére alkalmas munkadarabot képez, mely azután a szo­kásos módún munkálható meg. Ha azonban oly munkadarabot akarunk előállítani, mely rudak vagy lemezek elő­állítására alkalmas, a munkadarabot akként hengereijük ki, hogy annak átmérője nö­vekedjék, keresztmetszete ellenben csök-i kenjen és hogy oly méreteket vegyen föl, I minők az (A2) ingotéi, melyek alkalmasak

Next

/
Oldalképek
Tartalom