56564. lajstromszámú szabadalom • Bevásárlási konyhatáska

— 2 — 8. ábra részleges függélyes hosszmetszetet 7. ábra 8—8 vonala szerint, 9. ábra egy negyedik, 10. ábra végül egy ötödik kiviteli alakot tűntet föl nézetben. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak áll az alsó (B) célszerűen alumíniumból készült szekrényből, melyhez a fölső (r) célszerűen viaszfcosvászonból készült táskarészlet csatlakozik, A belső szerkezet 2. ábrán látszik legvilágosabban; ezen legegyszerűbb kiviteli alaknál a (B) szekrényrész fönt (d') csukló körül elforgatható (d) födővel zárható el. Az (f) viaszkosvászonrészlet a (B) szekrényhez bármely ismert módon erősíthető, jelen példánál a (B) szekrény fölső (e) szélei elvékonyodnak és ezen szélek, valamint az (e'j keret közzé van az (f) táskarészlet csavarokkal vagy szögecsekkel megerősítve, sőt amennyiben az (e) részlet fölfelé kissé vékonyodik, úgy az (e') keretnek egyszerű reáhúzása folytán elég jó kötés keletkezik a szekrény és a táska között. Ezen kiviteli alak használati módja a következő: Előzőleg a törékeny és kényes cikkeket vásároljuk be, melyeket a (B) szekrényrészbe helyezünk be a (C) táskán keresztül a (d) födél nyitott állapotában. Ha a (B) szekrény megtelt, úgy a födőt becsukjuk és a táskába helyezzük a többi kevésbbé kényes élelmicikkeket. Ezen kiviteli alak hátránya, hogy a szekrény belsejéhez akkor, ha a (C) táska tele van, hozzáférni nem lehet. A 3—5. ábrák szerinti kiviteli alaknál fönti hátrány ki van küszöbölve. Ennél az alsó (B) szekrénynek bevezető nyílása nem fölül, hanem oldalt van. A nyílások célszerűen oly (g) ajtóval zárhatók el, melynek (g") forgáspontja legalul van, az ajtó két oldalán azonkívül egy-egy körcikk alakú (h, h) merőleges lapnyúlvánnyal bír, melyeknek derékszögben kihajlított (h', h') végei a (g) ajtót körülbelül csak 45° alatt engedik kinyílni. Az ajtó becsukott helyzetében valamely ismert (g') záróberendezéssel rögzíthető. Az alsó (B) szekrény több kamrára lehet beosztva, melyeknek mindegyike külön (o) ajtóval van ellátva. Ezen kiviteli alaknál a (g) ajtó kinyitása után az ajtó (h, h) nyúlványai által határolt térbe, mintegy garatba helyezzük be az élelmicikkeket, azután pedig az ajtót betesszük, mikor is a (h) lapnyúlványok a 4. ábrán pontozottan föltüntetett helyzetet veszik föl. A táska két végén egy-egy kúpos fölfelé szélesedő (i) háló lehet elrendezve, melynek fölső széle célszerűen ki van merevítve és födővel zárható. Ezen hálóban célszerűen helyezhető be valamely (i') palack vagy egyéb hosszúkás tárgy. A 6—8. ábrák szerinti kiviteli alaknál a táska alsó része van az előbbi kiviteli alaknál ismertetett módon oldalról nyíló szekrénnyel ellátva, azonkívül azonban a táska középrésze is két vagy több egymás fölött függélyesen elrendezett kamrát tartalmaz, melyek fölülről egymásutáni sorrendben tölthetők meg. Előnye ezen kiviteli alaknak, hogy aránylag kis költséggel számos egymástól külön álló kamra képezhető ki. Az egyes (B', B") kamrákat vízszintes (k) válaszfal választja el, mely a kamra falain kiképezett (1) vezetékben elmozoghat és a 7. ábrán pontozottan föltüntetett helyzetbe húzható ki, mikor is a legalsó (B') kamra fölülről az (m) födó kinyitása után megtölthető. Jelen példánál két kamra egyetlen kihúzható válaszfallal van föltüntetve, természetesen azonban tetszés szerinti számú függélyes kamra képezhető ki, mindig eggyel kevesebb oldalirányban kihúzható válaszfallal. A 9. ábra szerinti kiviteli alak a 6—8. ábrák szerintitől abban különbözik, hogy az egymásfölötti (B', B") kamrák nem a táska közepén, hanem két szélén vannak elrendezve. A táska pedig viaszkosvászonból, hanem valamely (n) hálóból igen célszerűen alumínium sodronyból van előállítva. A 10. ábra szerinti kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy a táska viaszkosvászon helyett szintén valamely (n) hálóból célszerűen alumínium hálóból van előállítva. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető, anélkül,