56523. lajstromszámú szabadalom • Rakhelyek föltöltéséhez való sodronykötélpálya

Hegelent 1913. évi julius hó 15-én MAGY. ^ KIH SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5652B, szám. V/f OSZTÁLY. Rakhelyek föltöltéséhez való sodronykötélpálya. VVEIHE WILHELM MÉRNÖK ALLENSTEINBAN. k bejelentés napja 1910 augusztus hó 30-ika. Elsőbbsége 1909 augusztus hó 31ike. Az ismert halomba lerakó sodronyköte- | les száriítószerkezeteknél a kötélpálya a rakhely fölött bizonyos magasságban volt kifeszítve és a rakhely a függőkocsik kiürítésével töltetett meg. Nagy föltöltési magasság esetén a kötélpályát tartó oszlopok igen költségesek, miért is a kötélpálya helyett- vágánnyal ellátott rövid hidakat alkalmaznak, melyeknek végén a kocsikat kiürítik és midőn a híd alatti tér a hídpálya magasságáig már föltöltetett, a hidat és vágányt a töltésen meghosszabbítva folytatják a lerakást. Ezen megoldás a híd- és vágánymeghosszabbítás szükségessége miatt szintén igen költséges. Találmányom tárgya oly sodronyköteles szá-lítóberendezís, meljnél tetszüe^esnagy | halmok költséges állványok és hidak nélkül is feltölthetők. Ezt oly sodronypályáival érem el, melynek szintje a töltés növetkedéséhez mérten emelhető. E célból a sodronypálya egy célszerűen kerekeken nyugvó, aránylag kicsiny állványzathoz van erősítve, mely a töltésen nyugszik. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti berenzés van vázlatosan föltüntetve. A 2—6. ábrák a sodronytartó állványzat három kiviteli alakjának oldal- és fölülnézetei, míg a 7. és 8. ábrákon az állványzat továbbítár sára szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja látható oldal- és fölülnézetben. Az (a) kötelek (b)-nél le vannak horgonyozva (1. ábra) és (c)-nél ismert módon megfeszáthetők. A köteleket a (b, c) pontok között a mozgatható (d) állvány támasztja alá, mely kezdetben egy helytálló (e) állványon vagy egy előzőleg föltöltött (f) halmon nyugszik. A kötelek a (d) állványra szerelt (g) sarukon fekszenek (2—6. ábrák) és a 3. ábra szerint az állványon annak, közepe felé ferdén elterelve, az 5. ábra szerint pedig elterelés nélkül párhuzamosan vannak vezetve. í A 2. és 3. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (h) kocsik az (i) sinek révén terelhetők a (k) vonókötél vezetésére szolgáló ismeretes (1) tárcsa segélyével az egyik (a) kötélről a másikra. A 4. és 5. ábrák szerinti kiviteli alakinál a (h) kocsik az egyik kötélen (b)-ig (1. 1. ábra) vezettetnek, ahol egy ismert módon kiképzett fordító állomáson teret tetnek át a másik kötélre. Ezen kivitelrazon kötélpályákon is alkalmazható, melyeknél a tartókötél egyszersmind vonó-