56467. lajstromszámú szabadalom • Berendezés matricaszedő gépeken a matricáknak kettős csatornákból fölváltva való kiszedésére

sánál egy-egy foggal való tovaiktatása a helytálló (s) kilincs által történik. Az (sl) ellenkilincs a kilincskereket visszaforgás el­len biztosítja. A 15—17. ábrákban föltűn tetett kiviteli alak szintén kilincsszerkezettel működik. E példánál az (a) kiakasztórúd a(t) menesztő­vel a kétkarú (u, ul) kilincsemeltyű (u) kar­jára hat. A kilincsemeltyű helytálló (u") forgáscsappal bír és annak (s) kilincse a (q) kilincskerékbe kapaszkodik, mely egy helytálló forgástengely körül a (v) bütykös tárcsával van összekötve úgy, hogy az utóbbival együttforog. E bütyköstárcsa ke­rületére a (w) emeltyűn levő (wl) csap fek­szik, mely emeltyű alsó vége a helytálló {w") forgáscsapra van ágyazva és fölső végén az (x) tolórúddal csuklós összeköt­tetésben áll, mely az (a) kiakaaztórúd fölső végét megfogja. A (z) rugó a (w) emeltyűt állandóan a (v) bütyköstárcsához szorítja. Az utóbbi bütykeinek száma fele a (q) ki­lincskerék fogszámának. Ilv módon tehát a kilincskeréknek foganként való fokozatos forgásánál a bütyköskeréknek hol egy bütyke, hol egy mélyedése kerül érintke­zésbe b (w) emeltyűn levő (wl) csappal úgy, hogy a (w) emeltyű egyszer a 15. és 16. ábrabeli helyzetet, másszor a 17. ábra­beli helyzetet foglalja el és a mellett a kiakasztórúd fölső végét fölváltva a (b, bl) akasztékok alá állítja. Az (u, ul) kilincs­emeltyű az (ul) kar túlsúlya által minden­kor 16. ábrabeli eredeti helyzetébe esik vissza. Ez a mozgás adott esetben egy rugó által segíthető elő. Az egész berendezés célszerűen egy közös alaplemezen van elrendezve úgy, hogy egy egészet képez és mint ilyen a gépbe be­helyezhető és ismét kivehető. Az átváltható kiakasztórúdnak nem kell közvetlenül a (b) és (bl) akasztékokra be­hatnia, hanem olymódon is lehet elrendezve, iiogy két az akasztékok és a kiakasztórúd közé beiktatott lökőrúdra hat. A 18—22. ábra szerinti kiviteli alaknál az ugyanazon betűket tartalmazó két szek­rénycsatorna két (b, bl) akasztéka részére való (a) kiakaaztórúd az (y) nyelvvel van összekötve és pedig olymódon, hogy a két rész a nyelv (yl) fölfüggesztési pontja körül egymáshoz képest elforoghat. A nyelv alatt a (z) sin van elrendezve, melynek (zl, z2) hornyaiba az (y) nyelv csúcsa beléphet. Az (a) rúd tehát némileg a nyelvre van fölfüg­gesztve. Az (a) rúd fölső (c) vezetéke oly­módon van alakítva, hogy az (a) rúd az akasztékok alatt való beállításra kellően ide-és oda mozgatható. A berendezés követ­kezőképen működik. Ha a részeknek a 18. ábra szerinti hely­zeténél a billentyűt leütjük, akkor az (a) kiakasztórúd fölfelé mozog és a (b) akasz­tókot működteti. A rúd fölfelé való mozgá­sánál az (y) nyelv szabaddá lesz és a 19. ábra szerinti függélyes helyzetbe áll be. Az (a) kiakasztórúd egyelőre megtartja eredeti helyzetét és az akasztókhoz képest még az erre következő lefelé mozgásánál is eredeti helyzetében marad, míg a nyelv, melynek csúcsa most a másik (z2) horonyba kapaszkodik, a horony aljára ér (20. ábra), Az (a) rúd további lefelé való mozgásánál, az (a) rúd, súlya által, a másik (bl) akasz­tókra váltatik át (21. ábra). A berendezés előnye az, hogy az átváltás csak a mozgás végén történik, tehát akkor, miután a ki­akasztórúd az épen működtetett akasztókra kifejtett hatását befejezte, másrészt azonban az átváltás a fölfelé való mozgás megkez­dése előtt már befejeztetik. Ezáltal a mű­ködési módban nagyobb biztonságot érünk el. Hogy a nyelvre csak lazán fölfüggesztett kiakasztórúd mindenkori véghelyzetében biztosíttassék, a (cl) tolattyú van elren­dezve, melynek két (c2) csapja között a rúd fogva tartatik. A (cl) tolattyú könnyen mo­zog ugyan vezetékében, azonban a mégis jelenlevő, habár csak csekély súrlódás által az (a) emeltyűt véghelyzeteiben biztosítja. Hogy a berendezés gyors egymásutáni használatának a nyelv lengései és hibás kapcsolása elkerültessék és hogy továbbá akkor is átváltás eszközöltessék, ha a nyelv por vagy más ok folytán nem leng elég könnyen, az (ol) rúgó van elrendezve (22. ábra), mely a rúd fölső helyzetében a nyelv fölső szélére hat és a nyelvet lengéseiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom