56373. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver

— 3 — 71. ábra az adogatótoknak és a hajtőemeltyűnek részben metszet fölülnézete. A 72. ábra a tölténytartó távlati képe. A 73. ábra a 70. ábra B—B vonala szerinti keresztmetszet, amidőn a bevezetőszerkezet védett helyzetében és a töltény azon helyzetben látható, amelyben az adogató által megfogatik. A 74. ábra az adogatótoknak a 73. ábra C—C vonala szerinti vízszintes metszete. A 75. ábra a hajtókart, a 76. ábra a tolórugót, a 77. ábra a szánt, a 78. ábra a lökőelemet, a 79. ábra a hajtókar hajtótoldatának vevezetődarabját mutatja és a 80. ábra. a csővég távlati föltüntetése, mely utóbbi ábrán az adogatószerkezet vezetődarabjának kapcsolókampói is láthatók. 'A 81., 82., 83. és 84. ábra a töltényszalag egy tagjának keresztmetszete, hosszmetszete, vég- és oldalnézete. A 85. ábra a töltényszalag oly tagjának hosszmetszete, melybe töltény van bedugva. A 86. és 87. ábra a töltényszalag több tagjának vég-, illetve fölülnézete, mimellett a két fölső szalagtagba egy-egy töltény van bedugva. A 88. és 89. ábra egy tagnak kisebb léptékben rajzolt vég- és fölülnézete. A 90. ábra a zárt závárzat függélyes hosszmetszete. A 91. ábra hasonló metszet a szerkezet nyitott állapotában és azon pillanatban, amelyben a hüvely a kivető által kidobatik. A 92. ábra a závárzattoknak a 94. ábra D—D vonala szerinti keresztmetszete. A 93. ábra a závárzattok egy részének fölülnézete. A 94. és 95. ábra a závárzattok függélyes és vízszintes metszete. A 96. ábra a fegyver hátsó végének kisebb léptékben rajzolt központos függélyes hosszmetszete. A • 97. ábra a fegyver hátsó részének oldalnézete és a 98. ábra a kartámaszt és a fegyver egy részét fölülnézetben mutatja. A 99. ábra a kartámasznak nagyobb léptékben rajzolt elölnézete; a 100. ábra a 94. ábra D—D vonala szerinti függélyes hosszmetszete. A 101. ábra a 100. ábra fölülnézete. A 102. és 103. ábra egy nyomótag oldal-és fölülnézete. A závárzatberendezések azon csoportba tartoznak, melynél azok oly zárolórésszel vannak ellátva, mely a tulajdonképpeni zárolótesttől független mozgást végezhet. A találmány értelmében a zárolótest csak egyenes mozgású tuskóból áll, melynek mellső végén egy rövid zárolófej a zárolótuskóhoz képest csupán forgó mozgást végezhet. A cső hátracsúszásának végére érve és a zárolófej által való szabaddátétel után rögzíttetik és nyugalomban marad, míg a zárolótest ismét előre megy és a csövet mellső helyzetébe előreviszi. A zárolótest és fejének hátra- és ejőremozgásai pontosan hasonlók egymáshoz és csak abban különböznek egymástól, hogy ellentétes értelmekben mennek végbe. A zárolótest az (1) fejből és a (2) tuskóból áll, mely a závárzattokban egyenes vonalú mozgást végez, míg az (1) fej a (2) tuskón elforoghat. Az (1) zárolófej három (3) elreteszelőszemölcscsel és a (4) vezetőtoldattal (10—12. ábrák) van ellátva, mely utóbbi a závárzattok vagy keret (5) hornyába (4., 6. ós 7. ábra) kapaszkodik. A fegyvercső hátsó végére a (6) karmantyú van fölcsavarva, mely három (7) szemölcscsel van ellátva; az utóbbiak a zárolófejen lévő (3) szemölcsöknek felelnek meg úgy, hogj' az utóbbiak tengelyirányban a (7) szemölcsökön tovamozgathatók és azután a zárolófej forgó mozgása által olymódon forgathatók el, hogy a (7) szemölcsök elé fekszenek és ezáltal a závárzat nyitását eszközlik. Az (1) zárolófej az üreges (8) csapon ül, mely a (2) zárolótuskó mellső végét képezi úgy, hogy a zárolófej e csapon elforoghat. A (2) tuskó továbbá (9) vájlattal bír, melybe a zárolófejen alkalmazott (10) toldat illesz-