56340. lajstromszámú szabadalom • Újítás lőfegyvereken és lövedékeken

nek és a (d) gyűrűnek átmérőjénél nagyobb átmérővel bír úgy, hogy a lövedéknek a csőbe (1. ábra) való benyomulásánál összenyomatik. A cső (e) huzagai és a töltőűr között egy sima (h) rész van hagyva úgy, hogy a rugalmas (f) gyűrű a lövedék előre mozgásának kezdetén összenyomatik és tömítve fekszik neki a cső belső falának, anélkül, hogy félnünk kellene1

attól, hogy a huzagok által széttépetnék, vagy leszakíttatnék. Ez a sima (h) rész továbbá megengedi, hogy a lövedék kezdetben könnyedén előremozogjon, miáltal az elsütéskor a csőre gyakorolt ütés csökkentetik. Annak a meggátlására, hogy a lövedék kilövésekor keletkező gázok a cső belsejét az intenziv hő és a rendkívül nagy nyomás, melyek a lövedék mozgásának kezdetén, föllépnek, kimarják, a rugalmas (f) gyűrűben lévő gyűrűalakú (g) kamrát valamely alkalmas kenőanyaggal, pl. zsírral, avagy parafinnal töltjük meg. Mikor az (f) gyűrű a töltőűr ós a cső közötti szűkülő (i) átmenet révén radiális irányban összenyomatik, a kenőanyag kitódul a (k) furatokon, megtölti a gyűrűs (1) hornyot és a lövedék előremozgásának tartama alatt eloszlik a cső belső falán. Ily módon tehát a kenőanyaggal töltött, a lövedék hátsó végének közelében alkalmazott rugalmas gyűrű révén a cső belső fala az átmeneti (i) kúptól kezdve megvédetik a lőporgázok maró hatásától. Hogy ha a (d) gyűrű a lövedéknek egészen a hátsó végénél és a rugalmas ,(f) gyűrű ez előtt rendeztetik el, akkor ía lőporgázok mindaddig nem juthatnak a lövedék elé, míg ez a csőben van, miáltal a csőnek a gázok okozta kimarása megakadályozta tik. Emellett most már a csőfuratának kitágulását kell figyelembe venni, ami a robbanás okozta nyomás következtében lép föl. Kisérletekből tudjuk, hogy ennek a tágulásnak maximuma akkor következik be, amikor a lövedék a csőben egy bizonyos utat már megtett. Ezen maximális kitágu- | lás helye változik a cső fajtája, fém vas- 1 tagsága és minősége és a lőpor fajtájához képest. A jelen találmány szerint a cső furatán nak kúpos alakot adunk, amennyiben átmérőjét a tötlőür mellső végétől kezdve addig a pontig fokozatosan csökkentjük, amelyen a cső furatának maximális tágulása a lövedék kilövésekor föllép. A cső falának ezen hajlása meg kell, hogy feleljen annyira, amennyire csak lehet a furat fokozatos kitágulásának kezdőpontjától a maximális kitágulás pontjáig. Eigy rugalmas gyűrűvel fölszereit lövedék tehát a robbanási gázokkal szemben folyton ugyanazon ellenállást fogja kifejteni és meg fogja akadályozni azoknak a cső belső fala és a lövedék közötti áthatolását. A 4. ábra egy gyakorlatilag kipróbált csövet mutat, melynél a töltőürből a furatba való átmenet helye (m)-mel van megjelölve. A furat átmérője a maximális kitágulás (n) helyén 57 mm., míg a töltőűr mellső végénél 60 mm. A kúpos rész, melyre a nyomás az explózió pillanatától a maximális kitágulásig hat, 250 mm. hosszú. A maximális kitágulás (n) pontjától a cső torkolatig a furat átmérője mindinkább csökken, úgy, hogy tehát ha a robbanási gázok az (n) pontig nem juthatnak a lövedék elé, a rugalmas gyűrű ettől a ponttól továbbra is meg fogja gátolni a robbanási gázok előrekerülését a cső egész hossza mentén. Az 5. ábra túlzottan mutatja a furat kitágulásának határvonalait és a cső kúpos részének aikotóvonalait. Ezek az alkotók (o)-val vannak megjelölve, a kitágulás határvonalai pedig (p)-vel. Ebből az ábrából látható, hogy a cső kitáguló fala megközelítőleg párhuzamosan halad a furattengellyel, mivel a kúp alkotóinak akkora hajlást adtak, hogy a furat átmérője egy ponton sem lesz a tágulás következtében, nagyobb, mint a töltőűr mellső végénél, azaz, ott, ahol a kúpos rész kezdődik. A 6—7. ábrákon a lövedék egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, melynél a | rugalmas gyűrű a lövedék (d) gyűrűjével egy darabban van előállítva. Ez a (q) gyűrű