56252. lajstromszámú szabadalom • Mécs és mécstartó éjjeli és egyéb mécsesekhez

- A találmány szerinti papírosmécs leírt hatását nagyban támogatja a mécstartónak a találmány értelmében való kiképzése, mely egyik célszerű foganatosítási alakjában a mellékelt rajzon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra távlati nézetben, a 3. ábra fölülnézetben ábrázolja a mécstartót, a 4. és 5. ábra a 3. ábra A—B, illetőleg a 4. ábra C—D vonala szerinti metszetben, míg a 2. ábra a mécstartót alkotó lemeznek egy síkban kiterített alakját mutatja. A találmány szerinti mécstartó az (a) mécs befogadására és függőleges helyzetben való tartására szolgáló hengeres, vagy hasábos (b) tokból áll, melynek fölső (c) része kehelyszerűen kibővül és fölső szélén a sugarasan szétágazó (d) nyelvekkel van ellátva, melyeknek csúcsos (e) végei ismert módon a célszerűen parafából való (f) úszótestecskékbe vannak beszúrva. A (b) tok a (g) áttörésekkel van ellátva, amelyeken át az olaj az (a) mécshez férkőzhet. A mécstartónak a találmány értelmében való alakításában a leglényegesebb momentum a (b) tok fölső (c) részének kehelyszerű kiképzése. Ezen kehelyszerű (c) rész szerepe ugyanis abban áll, hogy a mécs számára állandóan bizonyos olajmennyiséget tart készletben, mely a lángból feléje áradó sugárzó hő következtében tetemesen fölmelegszik úgy, hogy a mécs, mely elsősorban eme kehelyszerű részben foglalt olajkészletből táplálkozik, állandóan jelentékenyen előmelegített olajat szí magába. A mécs által fölszívott olaj előmelegítése következtében az égés tökéletesebb s a lánghőfoka nagyobb lesz, tehát egyúttal növekedik a láng felé tóduló levegő mennyisége és a láng magassága is. Az előmelegítés következtében továbbá a lángban végbemenő desztillálófolyamat már a láng mélyebb részén kezdődik s ennélfogva, valamint a láng nagyobb magassága folytán is a desztillációtérben szabaddá váló szénrészecskék fölfelé szálltukban nagyobb utat tesznek meg a lángban és így jobban van alkalmuk a tökéletes elégésükhöz szükséges levegőmennyiséggel találkozni. Mindeme körülmények kedvező közrejátszása folytán a jelen találmány szerinti mécs és mécstartó alkalmazásával, főleg együttes alkalmazásával elérjük, hogy a mécses olcsóbb minőségű, ásványi olajak használata mellett sem füstölög, azaz nem ég kormozó lánggal, amint azt a találmány szerinti méccsel és mécstartóval végzett beható kísérletek gyakorlatilag is igazolták. A találmány szerinti mécstartó különféle anyagból, legelőnyösebben fémlemezből készülhet s a leírt jellegzetes alakra való kialakítása is igen különféle módon történhetik. így pl. lehet a kehelyszerű (c) részt a (d) nyelvekkel együtt egy darab lemezből sajtolás útján előállítani és a (b) tokot, mint külön csövecskét valamilyen módon beleerősíteni. A (g) áttörésekül ez esetben a csövecske falában lyukasztás útján kiképezett lyukak, vagy rések szolgálhatnak. Az ábrázolt kiviteli alak a mécstartónak különösen egyszerű előállítási módját teszi lehetővé. A mécstartó egy darab fémlemezből készül, mely egy síkba való kifejtésében a 2. ábrában föltüntetett alakkal bír. Ezen alak egy középponti (h) területrészből sugarasan szétágazó három keskeny (bl, b2, b3) sávból áll, melyek egy lándzsaalakú területrészben végződnek. A mécstartót akként állítjuk elő, hogy a fémlemezt ezen alakra kivágjuk, illetőleg kicsákózzuk és a nyert alakot a mécstartó végső alakjának megfelelő sajtoló szerszámok segélyével az 1. ábrában föltüntetett végső alakra sajtoljuk. A középponti (h) rész adja a (b) tok fenéklapját, az egymás felé szoruló (bl, b2, b3) sávok a (b) tok oldalfalait, a lándzsaalakú lemezrészek belső (cl, c2, c3) részei a kehelyszerti (c) részt, míg a külső csúcsos (dl, d2, d3) részek a (d) nyelveket alkotják. A kézre sajtolt alakon, amint azt az 1. 3. és 4. ábrák föltüntetik, két-két (d) nyelv között a lemezrészek összeilleszkedése helyén a kehelyszerű (c) rész fölső szélétől a (b) tok aljáig terjedő egy-egy hasíték marad fönn, amely hasítékok ez esetben mindjárt a (g) áttörések gyanánt szolgálnak. A lemez, amelyből a mécstartó készül, három ág