56251. lajstromszámú szabadalom • Gazdasági kút és forma annak előállítására

Megjelent 1912. évi jimius hó 7-én.

: MAGY. SZABADALMI Kllt HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 56251- szára. XXI/e. OSZTÁLY. Gazdasági kút és forma előállítására. MAYER B. FERENC FAKERESKEDÓ FEHÉRGYARMATON. A bejelentés napja 1911 julius hó 14-ike. Gazdasági és egyéb kutak aknáit cementből készült, üreges hengeralakú egyes elemekből szokás előállítani. Ha nagy vízbőségű kutat akarunk létesíteni, az akna alsó részének nagy átmérőt kell adni, hogy ott elegendő mennyiségű víz összegyűlése lehetővé váljék. Ha a nagy vízbőség biztosítására ezt a nagy aknaátmérőt egészen a föld színéig fölvisszük, a lényeges térpazarlástól eltekintve, igen nagy súlyú elemeket kapunk, melyek igen költségesek és nehezen helyezhetők el. Ezt elkerülendő, megkíséreltek egy oly megoldást, melynél az aknak alsó részét (a tulajdonképeni vízteret) fölfelé kúposán szűkítették és az akna fölső részét kisebb átmérővel bíró elemekből építették. Ez az elrendezés azonban nem képez tökéletes megoldást. Az alsó rész kúpos kiképzése ugyanis csak igen lényegtelen térfogatnyereséget jelent, emellett azonban a fölső aknarész még mindig sokkal bővebb, mint a mily bőségre szükség van. Nagymérvű szűkítés (a kúp alkotóinak igen ferde elhelyezése) ugyanis nem lehetséges, mert különben az alsó aknarész térfogata nem kielégítő. A kérdés a találmány tárgya által tökéletesen meg van oldva. A találmány értelmében ugyanis az alsó aknarészt a szűk-Bégéit magasságnak, illetve az elérendő vízbőségnek megfelelően egy vagy több hengeres cement- vagy betonelemből építjük föl és a legfölső elem nyílását boltozatszerűen a középpont felé nyúló perem létesítése által annyira szűkítjük, hogy ahhoz a tetszőlegesen csökkentett átmérővel biró hengeres elemekből álló fölső aknarész közvetlenül hozzácsatolható. Ezáltal lehetőyé válik az alsó aknarész — a víztér — tetszőleges bő és a fölső aknarész — a vedret vagy szívócsövet fölvevő kútcső — tetszőleges szűk nyílással való kiképzése. Ezen elrendezés folytán már az alsó aknarészben alkalmazott hengeres elemek is könnyebbek, tehát olcsóbbak, mint az ismert kúpos elemek és ez az előny a fölső aknarésznél még fokozottabb mértékben észlelhető. A kútakna kiépítése tehát könnyebb, emellett a helyszükséglet is csekélyebb, mert nagyobb helyre csak a mélyen a föld színe alatt fekvő alsó aknarészben van szükség. Ennek következtében a kútcső valamely épülethez egészen közel hozható, míg az alsó, bő aknarész részben az épület alatt fekszik. A mellékelt rajzon az 1. ábrán a találmány tárgyát képező kút egy kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. és 3. ábrán az átmeneti elem két foganatosítást alakja, a 4. és 5. ábrán az 1. ábrán látható átme-