56117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta hidrogén előállítására

kell maradnia. Ezen föltétel, amely a gya­korlatban nehezen létesíthető, megnehezí­tette a szénhidrogének eddigi desztillálási eljárásait, azaz eddigelé nem volt lehetsé­ges tiszta hidrogént előállítani. A jelen eljárás számára igen sok foganatosítási mód lehetséges. A mellékelt rajzon egy általános elrendezés van sematikusan föl­tüntetve, oly célból, hogy az eljárást, amellyel lehetőleg a vas olvadási pontja közelében fekvő magas hőmérsékleteknek módszeres behatása által petróleum tiszta hidrogénné, korommá és kátrányolajjá ala­kítható, világosan bemutassuk. \ Az (A) tartályba (vasból, öntött vasból stb. való retortába) kívülről a (B) cső út­ján, pl. folyós petroleumot vezetünk be. A (C) égő segélyével a petroleumot, mihelyt az az (A) tartályba jutott, lassanként el le­het párologtatni. A gőzök az (A) tartály­ból átmennek a (D) csövön és bejutnak a hosszú (E) csőbe, amelyet (K) tüzeléssel erősen fölhevítünk. A gőzök már az (E) cső hosszának első harmadrészében körül­belül 1200° C.-ra hevíttetnek és azután az {E) csövön át (F, F, F) csőbe jutnak, ahol kb. 1360° C.-ig hevíttetnek. A cső hőmér­sékletének szabályozása végett alkalmazr zuk az (L) csövet, amelyen közönséges gáz­nak vagy vízgáznak áramát lehet keresz­tül vezetni és amelyen bizonyos mennyi­ségű levegőt lehet hozzávezetni, oly cél­ból, hogy a láng, amely az (F, F, F) csö­vet körülveszi, a cső olvadási pontjának határhőmérsékletét át ne lépje. Ezen el­rendezés a hőmérséklet pontos szabályo­zására célszerűnek bizonyult. A methánnak teljes átalakítása hidrogénné tehát (F, F, F)­ben történik, ha a cső akképen van szá­mítva, hogy a gáznak 18.1 kalóriát szolgál­tat minden 16 g. gáz számára, amely ab­ban az időben a csőben kering. A gázok, amelyek (D)-be kilépnek, (G)-ben megszüret­nek és (J) csövön át egy gázométerbe áramlanak. Azonfölül szükséges még, hogy a gázokat, amikor azok a kemencéiből ki­lépnek, egy vízáram segélyével erősen le­hűtsük. Ez a vízáram célszerűen a (G) és (H) fölületek körül kering. Természetes, hogy az (E) cső vízszintesen vagy függé­lyesen rendezhető el, oly célból, hogy a le­rakódott szénrétegeket, amelyek a belső fölületen gyűlnek össze, rendszeresen ki­húzhassuk. Az (E) cső vas- vagy öntöttvas­tartály (vízszintes vagy függélyes) lehet. Az (E) csőnek (F, F, F) részét lehet egy különtartályból is (öntöttvas, tűzálló anyag, samotte, zománcozott porcellán stb.) ké­szíteni. A jelen eljárásnál tehát lényeges a melegmennyiségnek abban a pillanatban való hozzávezetése, amikor a methán tiszta hidrogénre és szénre disszociál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hidrogén előállítására, jelle­mezve azáltal, hogy nyerspetroleumot, kereskedésbeli petroleumot, kátrányola­jokat vagy valamely más szénhidrogé­neket desztillálunk és a gőzöket foko­zatosan a vas olvadási pontjáig fölhe­vítjük, mimellett a kormot a készülé­kek belsejéből és pedig folytonos vagy nem folytonos módon a készülékből el­távolíthatjuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganato­sítási módja, jellemezve azáltal, hogy a csőhöz 1200—1350° C.-náí 18.1 kalóriát juttatunk minden 16 g. gáz számára. (I rajzlap mellékle'tel.) PAL1.A5 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA I1U?APE3T£V

Next

/
Oldalképek
Tartalom