55991. lajstromszámú szabadalom • Desztillacióz berendezés gyümölcscefre földolgozására

Megjelent 1913. évi április hó 30-án. MAGY. ggks KIR SZABADALMI WBbÍ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55991- szám. IV/i. OSZTÁLYDesztillációs berendezés gyümölcscefre földolgozására. BAUER ISIDOR TECHNIKUS PLOESTIBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 1-je. A gyümölcscefre földolgozására való, jelenleg ismeretes desztillációs berendezéseknek egyebek között azon hátrányuk van, hogy elemeiket magvak, gyümölcshéjak, stb. betömik; ezenkívül az ily célra való egyszerűbb desztillációs berendezések nem működnek elég tisztán, a rektifikátorokkal ellátott jobb berendezések pedig a desztilláció termékének gyümölcsarómáját veszik eleminek folytán a készített alkohol elveszti gyümölcsjellegét; végül ezen berendezések nehezen tölthetők gyümölcscefrével, mert ez darabos állapota miatt nehezen szivatylyúzható. A jelen találmány tárgyát képező berendezés ezen hátrányoktól mentes és oly alkoholt szolgáltat, mely a gyümölcsök kellemes aromáját teljesen megtartja. A mellékelt rajz a berendezést sémásan tünteti föl és pedig az 1. ábra annak hosszmetszetét, a 2. ábra a váltócsap hosszmetszetét, a 3. és 4. ábra pedig a váltócsáp keresztmetszeteit a 2. ábra A—B, illetőleg C—D vonala mentén. A berendezés áll két (1) és (2) desztillációs üstből, melyek a kezelés megkönnyítése céljából asztalon állíthatók föl, továbbá a (21) tartályból, az ezen tartály fölött elrendezett (54) deflegmátorból, az (55) hűtőből, a (15) montjusból esetleg a (18) cefretartályból, a (46) váltócsapból, csövekből, szifonokból stb. Azon esetből indulunk ki, melyben a berendezés üzemben van és az (1) üst a megelőző desztillációs szakaszból visszamaradt, részben földolgozott cefrét tartalmazza, a (2) üst pedig friss cefrével van megtöltve, a (11) és (12) csapok zárva vannak, valamint a (10) szelep is a montjus felé el van zárva, a (19) szelep ellenben nyitva van. A (7) csövön beáramló gőz a (41) lyukon át a (46) váltócsapba jut, innen az (5) csövön át az (1) üstbe halad, ebben a megelőző szakaszból visszamaradt, részben földolgozott cefrén hatol át, ebből áz alkoholgőzök és illó anyagok páráinak utolsó maradványát magával viszi és végül a (3) cső útján ismét a (46) csapon áthaladva a (6) cső útján a (2) üstbe töltött friss cefrén hatol át. Azon gőzök, melyek a (2) üstben lévő friss cefrén hatolnak át, minthogy az (1) üstből alkoholgőzök maradványát viszik magokkal, nagyobb oldóhatást fejtenek ki, mint tiszta vízgőz, tehát a két üstben egymásután végzett osztott művelet által a cefre tökéle tesebben dolgozható föl és belőle több alkohol és illó anyag nyerhető, valamint gőz