55985. lajstromszámú szabadalom • Antenna drótnélküli telegráfia és telefonia czéljaira

Megjelent 1913. évi április hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55985. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Antenna drótnélküli telegrafia és telefonia céljaira. GESELLSCHAFT FÜR DRAHTLOSE TELEGRAPHIE M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 julius hó 24-ike. Elsőbbsége 1910 október hó 28-ika. Az eddig használatos ernyő- és kettőskúpantennáknak az a hátrányuk, hogy elektromos veszteségek lépnek föl még abban az esetben is, melyben a vezetőből készült antennaárbóczot a földtől jól szigeteljük. Az első sorban említett antennának ezenkívül még az is a hátránya, hogy saját lengései igen nagyok úgy, hogy az ilyen antennával rövid hullámhosszuságú lengések indítása nehézségekbe ütközik, viszont a kettőskúpantennának az a hátránya, hogy a saját rezgései környezetében igen nagy csillapító hatást gyakorol. A találmány tárgyát képező új antennánál mindezeket a hátrányokat elkerültük. Az antennánál olyan ernyődrótokat alkalmazunk, melyek valamely vezető vagy nem vezető anyagból készült árbocon vannak szerelve, az antenna újdonsága [pedig abban áll, hogy a drótok mindkét végükön, tehát úgy a föld felé, mint az árbóc felé eső végükön szigetelve vannak és hogy a tápláló vezetékek az ernyődrótok oly pontjaihoz csatlakoznak, melyek a drótokat elektromos tekintetben két egyenlő részre osztják. Ily módon az egyes ernyődrótok két felét akként töltjük, hogy azoknak mindkét, tehát külső és belső végén egyidejűleg lépjen föl a maximális feszültség. Ennek az antennának ezenkívül elenyésző csekély önindukcziója is van, egyrészt azért, mert a táplálóvezetékek rövidek, egymással mind párhuzamosan vannak kapcsolva és egymástól nagy távolságban fekszenek, továbbá mert az ernyődrótok két fele is párhuzamosan van egymással kapcsolva. Fémes tornyok alkalmazásánál a toronyra gyakorolt visszahatás és ennek következtében az ebben föllépő veszteség is kisebb, mint eddig. Ilyen antennák egyaránt szerkeszthetők szimmetrikus és nem szimmetrikus antennák gyanánt, az első esetben a drótok egyenletesen, a második esetben egyenlőtlenül vannak az antennaárboc körül elosztva. Az antennadrótok alsó végeit alacsonyabb külső segédárbócok alkalmazásával emelni lehet, ezek a segédárbóczok ellensúlyok alkalmazása esetében egyidejűleg a külső ellensúlydrótoknak megerősítésére is használhatók. A leírt antenna egy foganatosítási alakja példaképen a csatolt rajz 1. ábráján oldal, 2. ábráján fölülnézetben látható. Ezeken az ábrákon (a) a főárboc, (b) a segédárbócok, (c) a külső és belső végeiken szige-