55982. lajstromszámú szabadalom • Robbanó szivattyú

rában éghető robbanókeverék van és ezt meggyújtjuk, akkor a folyadékot, mely a gép összes kamaráit bizonyos magasságig kitölti, a robbanás az (5) csövön át kihajtja, miközben a (2) kamarából is magával ragadja a folyadékot. Ez alatt az időszak alatt az (1) kamarával szomszédos (6) nyomószelepek zárva vannak úgy, hogy a folyadék csakis az (5) cső másik oldalán, a (7) nyomószelepeken juthat a (12) szállítóvezetékbe. Egyidejűleg azonban a folyadék egy része a (3) és (4) kamarákba is beáramlik, a (3) kamarából kihajtja az ebben az előző robbanásból hátramaradt égésterményeket, a (4) kamarában pedig komprimálja az ebbe beszívott robbanókeveréket. Az a nyomáscsökkenés, melyet az ide-oda lengő folyadékoszlop létesít az (1) és (2) kamarák közelében, a (8) szívószelepeken újabb folyadékmennyiséget szív be a gépbe. Ha már most a (4) kamarában megy robbanás végbe, ugyanezek a folyamatok játszódnak le avval az eltéréssel, hogy az egyes robbanókamarák szerepeiket fölcserélik. Ezek a folyamatok egymás után mennek végbe az összes robbanókamarákban. A szállítás vagy a (6), vagy a (7) nyomószelepeken át történik, melyek közül azok vannak zárva, amelyek az éppen dolgozó robbanókamarával szomszédosak. Megjegyzendő, hogy a nyomószelepek elzárása el is maradhat, ha azokat magukban a robbanókámarákban, a legmagasabb folyadékszinttől bizonyos távolságban alkalmazzuk. Ha ennél a szerkezetnél az egyik kamarában robbanás megy végbe, az illető kamara nyomószelepén át mindaddig távozik folyadék, míg a vízszin egészen a nyomószelepig nem csökkent úgy, hogy a szelepen folyadék helyett gáz távoznék. Ha azonban ekkor a nyomás már a nyomóvezetékben uralkodó ellennyomásig csökkent, eme kamara nyomószelepei visszacsapó szelepek gyanánt szerepelnek és a gázok tovább expandálódnak, anélkül, hogy a nyomószelepen át távoznának, hanem a folyadékot a többi kamarák nyomószelepein át hajtják ki. A 2. és 3. ábra a négy robbanókamara és a közös összekötővezeték oly föganatosítási alakjának oldal- és fölülnézete, melynek térigénye az 1. ábrán látható foganatosítási alakénál kisebb. Különösen előnyös, ha a robbanószivattyút a 4. és 5. ábra szerint képezzük ki, mely U-alakú összekötő csővel biró függélyesen álló szivattyú oldal-, illetve fölülnézete. Az (1) és (2) kamarák közvetlenül mennek át az (5) csőbe, ép így a másik oldalon a (3) és (4) kamarák is. A folyadékoszlop lengésére szolgáló csőnek két hosszú szára van, melyeket középen egyetlen kanyarulat köt össze egymással. Ennek az elrendezésnek előnye a következő. Az 1. ábrán látható szivattyúnál a folyadékoszlopnak mozgásirányát derékszög alatt meg kell változtatnia, hogy az (5) csőbe juthasson. Ezeknek az átmeneteknek egyrészt a víznek a folyadéknak az irányváltozásnál föllépő reakciónyomásának, másrészt a teljes robbanási nyomásnak ellen kell állaniok és két éles kanyarulatot alkotnak, melyeket igen erősre kell méretezni úgy, hogy az előállításuk a gyakorlatban tetemes nehézségeket okoz. Ha a szivattyút U-alakú lengési csővel szereljük föl, mint a 4. ábrán, ezek a nehézségek teljesen elmaradnak, mert itt a robbanókamarák törés nélkül mennek át a sima csőbe. Az egyébként szükséges két éles kanyarulatot tehát egyetlen, 180°-os kanyarulat helyettesíti, melyet tetszőleges görbületi sugárral lehet létesíteni. Ez a lengési cső közepén alkalmazott kanyarulat nem veszi föl az összes, körülbelül 30 atm. robbanási nyomást, hanem csak a robbanási nyomás és a szállítási nyomás középértékére méretezendő, így pl. 15 atm.-ra. A találmány egy másik foganatosítási alakja az, melynél az (5) cső két oldalán két-két robbanókamara helj ett csak egy-egy van alkalmazva, a munkafolyamat pedig két ütemben folyik le. Magától érthető, hogy a találmány még sokféle más módosítást is megenged és hogy ezek mindegyikénél alkalmazhatjuk azokat a szerkezetre és a munkafolyamatra vonatkozó javításokat, melyek lengő folya-