55976. lajstromszámú szabadalom • Világítólövedék

Megjelent 1913. évi április Hó 30-án. MAGY. gg^ KIR SZABADALMI ^fjj f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55976. szám. XIX/e. OSZTÁLY. Világítólövedék. FRIED. KRUPP AKTIÉNGESELLSCHAFT CÉG ESSENBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 18-ika. Elsőbbsége 1910 junius hó 20-ika. Találmányunk tárgya oly világítólövedé­kekre vonatkozik, melyek világító teste szállóernyővel van f ölszerelve és célja a ta­lálmánynak az, hogy a szállóernyő tökéle­tes kinyílását biztosítsa. A találmány tárgyának egy foganatosí­tási alakja a csatolt rajzon van példaképen föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra a világítólövedék tengelyirányú hosszmetszete, a 2. ábra a világítótestnek nagyobb lép­tékben rajzolt tengelyirányú hosszmetszete a szállóernyő összerakott állapotánál, a 3. ábra pedig az 1. ábra léptékében a világítótest tengelyirányú hosszmetszete a szállóernyő kinyitott állapotánál. Az 1. ábrán látható világítólövedék álta­lános elrendezése tekintetében fenékka­marasrapnell módjára van kiképezve és az (A) lövedékpalástból, a (B) fenékkamara­töltetből, a (C) lökőtükörből és a (D) gyújtócsőből áll, mely az (E) időzetgyújtó­tól a (B) fenékkamaratöltethez megy. Az (A) lövedékpalást üregében a (D) gyújtó­cső körül az (F) világítótestek vannak több, egymástól a (G) korongok által elválasz­tott rétegben elrendezve. Mindegyik gyújtó­test főrésze a (H) világítóelegy, az erős összehajtogatható szövetből készült (J) j szállóernyő és az ezek között elrendezett (K) nyomórúgó (2. és 3. ábra). Mindezek a részek az (FI) tokban vannak elrendezve, melyet az (f2) közfal két kamarára oszt, ezek közül az egyikben a (H) világítóelegy és az ennek meggyújtására szolgáló (hl) puskaporszem van elhelyezve. Az (FI) tok másik kamaráját a szállítási állapotban a lazán fölhelyezett (F3) födél zárja el és a (K) nyomórúgó, valamint az összehajtoga­tott állapotban lévő (J) szállóernyő felhe­lyezésére szolgál. (2. ábra). A (K) nyomó­rúgó ezen közben egyrészt az (F2) fe­nékre, másrészt az (fl) tokba lazán behe­lyezett és a (J) szállóernyő alátétje gya­nánt szereplő (N) korongra támaszkodik. A (J) szállóernyőt az (Fl) tokkal egy (il) fonal köti össze, mely a 2. és 3. ábrán látható módon a (pl) kivastagításával az (f2) fenék mögé fogódrió (P) csaphoz van kötve. Mint az az 1. ábrán látható, az (F) világítótest a lövedékben akként van el­rendezve, hogy az (F3) födél a lövedékfe­nék felé forduljon. Ama rétegek magas­sága, melyekben az egyes (F) világítótes­tek ágyazva vannak, az egyes födéllel el­látott világítótestek magasságával egyenlő úgy, hogy a födeleket a rugók hatása elle­nében kizárólag a lövedéknek a világítótes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom