55959. lajstromszámú szabadalom • Árúszállító tartály

— 2 — asztal alsó, mint fölső fölületén lehet rögzíteni. Az 5. és 6. ábrán látható kissé módosítási alaknál az (5) szekrény (6) födele élei közelében (7a) áttörésekkel van ellátva, melyeken a (8) szalagok középső részei mennek át, eme szalagok körül pedig a (12) csík van körültekercselve, melynek végei a födél fölött a föntebb jelzett módon vannak összekötve. A (12) csíknak ez az összekötése ennél a foganatosítási alaknál tehát az (5) szekrényen kívül végezhető, minek következtében az sem szükséges, hogy mikor a szekrényben az árút elhelyeztük, a (12) csíkot -az (5) szekrény belsejében vezessük át úgy, hogy az árúnak a szekrénybe való berakását mi sem gátolja meg. Ebben az esetben elmarad az a szalag is, melyet az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál a födél megerősítésére alkalmazni kell. A 7—12. 11. ábrán látható foganatosítási alaknál két részű (12) csík van alkalmazva, melynek belső végeit a (14) csatt köti össze egymással, külső végei pedig lazán vannak a (8) szalagok körül vezetve. Ennél a foganatosítási alaknál a (12) csíkok ugyancsak az (5) szekrényen mennek át, mint az a 8. ábrán teljesen kihúzva ábrázolva van. A (12) csíkok azonban a födélen alkalmazott hasítékokon is átmehetnek, mint az ugyancsak a 8. ábrán pontvonalasan kihúzva látható. A födélen alkalmazott hasítékokat itt is (7a) jelzi. A 12—14. ábrán látható foganatosítási alaknál a (8) szalag végtelen szalag gyanánt van alakítva és nem az (1) tartály sarkain, hanem (15) vezetőfülecseken van megerősítve, melyek a maguk részéről ismét a tartály sarkain vannak fölerősítve. A (8) szalag ezután fölfelé és a (16) fülecseken megy át, melyek valamivel az (5) szekrény fölött lévő síkban fekszenek. A (12) feszítőcsík az (5) szekrény mentén akként lehet vezetve, hogy evvel ne érintkezzék és a (6) födélre sem fut föl. A (15, 16) fülecsek belsejében esetleg görgők vagy más hasonló tagok lehetnek elhelyezve, hogy a (8) szalagok vezetése túlságos súrlódás nélkül történhessék. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál a (8) szalagok nem a szekrény belsejében, vagy falának hasítékaiban, hanem a szekrényre szerelt (7) fülecsekben vannak vezetve. A 16—18. ábrán látható foganatosítási alaknál az (5) szekrény minden homlokfalán alkalmazott fölfüggesztőszalagok helyett csak egyetlen fölfüggesztőszalag van alkalmazva, mely a szekrény belsejében ennek egyik homlokfalától a másikig terjed és azután a szekrény falának (7) nyílásain megy át. Ez a szalag a szekrényen kívül fekvő részén az (1) tartály falain alkalmazott (15, 16) fülecsekben van vezetve A (12) feszítőcsíkot hasonló módon alkalmazzuk, mint a 7—11. ábrán. A 19. és 20. ábrán látható foganatosítási alaknál a (8) föJfüggesztőszalag elrendezése az előbb leírttal egyezik meg, az eltérés csak az, hogy a (8) szalag nem megy át az (5) szekrény belsején, és a sarkain alkalmazott furatokon, hanem a szekrény külső oldalán elrendezett (7) fülecseken. A feszítőcsík az összes foganatosítási alakoknál úgy egy, mint két részből készülhet, szabad végeit pedig csomó vagy csatt stb. kapcsolhatja egymással. A rugalmas (8) fölfeszítőszalagok feszültségét a feszítőcsík segélyével szabályozhatjuk, miért is azon ellenállását a szekrényben elhelyezendő tárgy súlyának megfelelően lehet beállítani úgy, hogy a szekrény vagy asztal mindig a tartály közepén foglal helyet és a rárakott tárgyakat sérülés ellen minden esetben, még ha a tartálylyal igen kíméletlenül bánnak is, biztosan megóvja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Árúszállítótartály, melynek a tartályt érő lökéseknek a benne lévő árúra való átvitelét meggátló berendezése van, azáltal jellemezve, hogy a külső tartályban elhelyezett szekrény vagy asztal rugalmas tagok útján akként van fölfüggesztve, hogy a szekrény a külső tartály közepén foglaljon helyet és hogy