55949. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltakozó áramú blokkberendezésekhez
Megjelent 1912. évi április hó 2 7-é n. MAGY. ggfe KIR SZABADALMI pPjf f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55949. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés váltakozóáramú blokkberendezésekhez. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 íebruár hó 25-ike. Elsőbbsége 1910 márcins hó 1-je. A szokásos váltakozóáramú blokkberen- ' dezés már szerkezete által védve van az ellen, hogy azt egyenáram működtesse, de föloldhatja a blokkozást, ha idegen váltakozó áramforrásokhoz kapcsolt vezetékekkel érintkezik, vagy ha idegen erős áramforrás indukáló hatást gyakorol. A blokkberendezéseket a találmányunk szerint idegen váltakozó áramok ellen a kapacitásnak és önindukciónak alább leírt hangolásával védjük. A találmány tárgya a. csatolt rajzlapon több különböző fogauatosítási alakban van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán (A) és (B) két blokkberendezés, melyeket az (1) vezeték köt össze és melyek közül az egyik (B) el van reteszelve. Az (A) és (B) blokkmágnesek tekercseléseinek szabad végei a szokásos módon vannak az ezekhez tartozó (Dl, D2) nyomórudak által mozgatott (Al, Bl) átkapcsolok forgáspontjaival összekötve. A nyomórudak nyugalmi állapotánál az (Al) átkapcsoló nem mint eddig, közvetlenül, hanem az (Ll) fojtócsévén és (Cl) kondenzátoron át van a visszavezetéssel, pl. (F) földdel kapcsolva, ép úgy mint a (Bl) átkapcsoló is az (L2) fojtócsévén és (C2) kondenzátoron át van földelve. Ezenkívül a (Gl) induktor egyik sarkát földrekapcsoló vezetékbe és egy (L3) önindukció és (C3) kapacitás van bekapcsolva. Ugyanilyen (L4) önindukció és (C4) kapacitás van a (G2) induktornál is alkalmazva. Jelezze (Ll) nemcsak a csillapítócséve önindukcióját, hanem az (1) vezeték és a kondenzátor között lévő összes önindukciót, tehát áz (A) blokkelektromágnes önindukcióját is, ép így (Cl) a nyugalmi áramkörnek összes kapacitását és (L3) az (A) blokkelektromágnes, (Gl) induktor és a fojtócséve összes önindukcióját. Ha már most az (1) vezeték valamely (x) pontja (E) feszültségű és w = 2II oo szögsebességű idegen váltakozó áramot vezető vezetékkel érintkezik, a két (A) és (B) blokkberendezésen bizonyos (i) intenzitású áram folyik át, föltéve, hogy az idegen áramforrás másik sarka az (F) visszavezetéssel van kapcsolva. Magától érthető, hogy a (C2) kapacitás és (L2) önindukció könnyen hangol ható akként, hogy az összes a nagy áramerősségű elektromos berendezéseknél szokásos szögsebességek esetére az w L— ^ kifejezés igen nagy legyen. Minthogy valamely blokkberendezés környezetében lévő összes váltakozó áramú hálózatok áramerősségét és gyakoriságát általában ismerjük, az (L2) és (C2) értékeket könnyen lehet