55932. lajstromszámú szabadalom • Készülék el nem égett gázok kiáramlása elleni biztosítására thermoszerkezettel, valamint lehetőleg súrlódásmentesen vezetett zárószerkezetek fölhasználásával

•; ASPÜSW -hogy a gázcsapoknak az égési helyzetbe való szabályszerű elállításánál a szárószerv a zárási helyzetbe szoríttatik. Ez a mozgás a láng meggyúladása után a thermoszerkezet által meggátoltatik, tehát csakis meg nem gyúladás vagy kialvás esetén fejeztetik be. Emellett oly szerkezetektől, melyek a gáz behatásának vannak kitéve, teljesen függetlenítve vagyunk. Alkalmas anyagmegválasztás által a berendezést rendkívül hosszú időre működésre alkalmasan tarthatjuk, a thermikus berendezésnek tényleges munkát végeznie nem kell és külső erők, pl. rúgók, vagy más effélék alkalmazását szintén elkerüljük. A mellékelt rajzon a találmánynak két foganatosítási példája van föltüntetve. Itt súrlódásmentesen vezetett zárószerv példájaként harangelrendezést választottunk, mely, mint azt különösen a 2. ábrából szakértők láthatják, membránnal helyettesíthető. Az 1. ábra szerinti példánál a berendezés a főcsap és az (1) égőcsap között van elrendezve. A (2) vezetékbe (3) cső torkollik, mely fölé lefelé való folyadékelzárással biró (4) harang van ráhelyezve. Az (1) csaphoz (5) cső vezet. A (4) harang feneke a (3) cső torkolata részére szelep gyanánt szolgál. A (4) harangon (6) ütköző van alkalmazva és az égő felől (7) cső vezet a (8) membrántokba. A membránból (10) pecek nyúlik ki. Ha most nyitott főcsap mellett az (1) csapot nyitjuk, úgy az addig a gáznyomás következtében emelten tartott (4) harang alatt nyomáscsökkenés következik be és a harang sülyedni fog. Ha az égőt meggyújtjuk, úgy ez a sülyedő mozgás nem halad annyira, hogy a (11) szelep zárassék, hanem a (7) csőben tartalmazott tágulási massza vagy folyadék a (10) pecket előretolja, melybe azután a (4) harangon lévő (6) pecek ütközik. A gáz az (1) csaphoz és az égőhöz állandóan beáramolhatik. Ha a láng bárminő okból kialszik, úgy a (10) pecek visszahúzódik. Ha az (1) csapot zárjuk, a főcsap azonban nyitva marad, úgy a (4) harang teljes fenékfölületére ható gázqyomás alatt a harang emelkedik, míg egyensúly nem áll be. Ha a főcsapot bezárjuk, úgy a (4) harang annyira változtatja helyét, hogy a (11) szelep záratik. A nem zárt (1) csaphoz gáz nem jut hozzá és a biztosítás bekövetkezett. Ha a főcsap lezárása után az égőt újra meg akarjuk gyújtani, úgy először a (4) harangot külön meg kell emelni, a főcsap nyitása egyedül a (4) harangot nem emelné föl, a (11) szelep belsejében levő kis fölület ehhez túl csekély volna. A főltüntetett szelep helyett természetesen magukban véve ismeretes folyadékelzárások is használhatók. A lámpacsapok gyakran, különösen függő gázizzófénynél, meglehetősen távol vannak az égőtől és ennek folytán a thermikus berendezés alkalmazása nehézségeket okozna, ill. nem szépen hatna. Ha a 2. ábrán vázlatosan föltüntetett berendezést használjuk, úgy hosszú vezetékek" elesnek. A (15) folyadéktartány belsejében ill. membrán alkalmazásánál a membrántok belsejében (16) kétkarú emelő van ágyazva, melynek szabad végén (11) szeleptányér van elrendezve és a (16) emelő másik vége (17) rúd által a (4) haranggal van összekötve. A (18) bevezetőcső a csaptól jön és a (19) elvezetőcső az égőhöz vezet. Ha most a (18) csőben lévő csapot kinyitjuk, a (4) harang emelkedik ós a (15) szeleptányér a (19) cső torkolatához közeledik. A láng idejében való meggyúladásánál a thermikus berendezésnek előretolt (10) pecke a (4) harang emelkedését határolja és a (11) szelep nyitva tartatik. Ha a láng nem gyújtatik meg vagy kialszik, úgy a szelep záródik. Látható, hogy nincs is szükségünk igen erős áramlásokra, hogy a berendezést működésbe hozzuk, még kiszabaduló gáz esetén is a harang alatt végül gáz gyülemlik meg és azt megemeli úgy, hogy a (11) szelep úgyis bezáródik. Ez azért lehetséges, mert a lehetőleg súrlódásmentesen vezetett zárószervnél, melynek lényeges része a harang, számbajövő ellenállás eme zárási mozgás ellen nem lép föl.