55929. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán álló vízcsövekkel
i. Megjelent 1912. évi április hó 175-én. MAGY. KIR SZABADALMI f|6a HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55929. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Gőzkazán álló vízcsövekkel. ENGELHARDT PAUL FŐMÉRNÖK TEGELBEN. A bejelentés napja 1911 március hó 1-je. Elsőbbsége 1911 január hó 2-ika. Jelen találmány tárgya függélyesen Vagy közel függélyesen álló vízcsövekkel és a fölső és alsó kazán közötti visszafolyató csövekkel bíró gőzkazán. A találmány lényege oly berendezés, mely a fölső kanzánba áramló hidegebb tápvíznek oly módon való vezetését létesíti, hogy ez a fölső kazánban lévő magas hőfokú és gőzbuborékokkal telített vízzel nem keveredhetik, hanem a lehetőséghez képest ettől elkülönítve marad. Ezt az által érjük el, hogy a fölső kazán egész hossza mentén egy külön szekrényalakú toldat halad végig, melynek alsó lapjába torkolnak a visszafolyató csövek. A hideg tápvizet közvetlenül ezen szekrényalakú toldatba vezetjük úgy, hogy a visszafolyató csövekbe közvetlenül is folyhatik. Az alsó kazánban szintén van egy hasonló, a visszafolyató csövekhez közvetlenül csatlakozó szekrényalaku toldat, melynek az a rendeltetése, hogy az alsó csőtorkolatnak kazánkővel vagy hasonlóval való telirakodását megakadályozza. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező kazánnak oly foganatosítási alakját tünteti föl, melynél a visszafolyató csövek, illetve a vízcsövek a függélyes iránytól kevéssé eltérnek. A rajzon (a) egy tetszőleges szerkezetű rostély, (c) a fölső kazán, (b) az alsó kazán; (d)-vel a vízelgőzölögtető csövek és (g)-vel a visszafolyató csövek vannak jelölve, melyek alsó részét a sraffozással jelölt (h) szigetelő rétegek burkolják. Jelen esetben egymás mellett fekvő két visszafolyató csősor van föltüntetve. Ott, a hol a (g) csövek a fölső (c) kazánba torkolnak, ez utóbbinak hossza mentén egy szekrényalakú (k) berendezés van alkalmazva, a melybe a tápvizet kívülről bevezető (m) tápcső hatol. Ezen szekrényalakú toldat fölül nyitott úgy, hogy a (c) kazánrészben lévő víz is a visszafolyató csövekhez folyhat. Ezen elrendezés előnye a következő: Az (m) csövön át kívülről beáramló víz nem keveredik a (c) kazánnak magas hőfokú vizével, mely lebegő gőzbuborékokkal van telve, hanem, minthogy nehezebb, mint a fölhevített víz, a (g) visszafolyató csövön át az alsó (b) kazánba folyik és ezután a (d) csövekben elgőzőlögtetik. Minthogy ezáltal a fölső (c) kazán mindennemű lehűlése el van kerülve, a kazán gőztermelése lényegesen nagyobb lesz. Az alsó (b) kazánban a (g) csövek végén hasonlókép szekrényalakú (n) toldat van el-