55927. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócsövek és eljárás ezek előállítására

_ & — jének megfelelően csak néhány tized vagy század ampére fog lenni; ily esetben az elektródákat másodrendű vezetőkből, ritka földekből, magnéziából stb. is készíthetjük, mikor azok a föllépő magas hőmérsékleteknek igen jól ellenállának és maguk is izzásba jutván, a fénysugárzást rendkívül fokozzák. A csövek üzembehozatalánál a bevezető vezetékek szolgálnak elektródák gyanánt, míg a tulajdonképeni elektródák izzásba nem jutnak és vezetőkké nem válnak. Szilárd elektródákkal biró világító csöveknek az a hátrányuk, hogy váltakozó áram esetében az elektródáknál igen nagy poteneiálesés lép föl. Ezt a hátrányt bizonyos mértékben csökkenthetjük, ha a hosszú csöveket spirálvonalban föltekercselve vagy más hasonló alakban görbítve alkalmazzuk. Egyenáram esetében a kéneső lámpák módjára kis feszültséggel is üzemben tarthatjuk ezeket a csöveket, de szilárd elektródák esetében az a hátrány válik érezhetővé, hogy a gyújtás röviden zárás által a kéneső lámpák módjára lehetetlen, hanem a gyújtáshoz önindukciós tekercsek vagy más hasonló berendezések szükségesek. Ily esetben a világítócsövek a kis feszültségük miatt arra is használhatók, hogy a velük együtt égő kéneső lámpák fakó fényét a neon által indított vörös fény által kiegyenlítsék. A nagy áramintenzitás hatása alatt az elektródák igen gyorsan elpusztulnak. Ezért regenerálható kathodákat alkalmazhatunk, pld. erősen hűtött kéneső kathodát, mely célból a csőben (3. ábra) vizet vezető hűtőkígyót alkalmazhatunk, mikor a kéneső fénysugárzása csak a kathoda környezetében mehet végbe. Ily elektródák lehetővé teszik, hogy a cső alsó része kéneső lámpa gyanánt szerepeljen, (4. ábra) mikor egyetlen cső segélyéyel lehet a neon túlságosan vörös sugárzását korrigálni. Ugyanekkor a gyújtásra a rövidzárlat módszerét is alkalmazhatjuk. Mindezekben az esetekben a gáz tisztítását a világítócső gyártása közben a föntebb leírt módok egyike szerint végez•feetjük. A föntebb leírt módon igen nagy fényerejű, az ívlámpák helyettesítésére alkalmas világítóesöveket lehet készíteni. így pld. 20—25 mm. átmérőjű csövek alkalmazásánál oly fényerősségeket érhetünk el, hogy 1 m. cső 300—400 gyertyát sugároz ki. Lehet azonban kis fényerejű, izzólámpák helyettesítésére szolgáló csöveket is készíteni. Ez a körülmény annál fontosabb, mert a csövek nagy hossza, a fény tulajdonságai és a csövek tetszőleges alakításának lehetősége módot nyújt különböző világító reklámokhoz való betűk stb. előállítására és díszítő hatások létesítésére. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás világító elektromos csövek előállítására, azáltal jellemezve, hogy az elektródákkal fölszerelt csöveket evakulá. lásuk után ritka gázokkal vagy ezek keverékeivel töltjük és ezeket a már bennük lévő és a csövek és elektródák anyagából az áram átmeneténél szabaddá váló más gázoktól vagy gőzöktől az áram átvezetése közben, a csövekben tisztítjuk meg. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csöveket egy vagy több szent tartalmazó tartállyal kapcsoljuk, melyet folyékony levegőbe vagy nitrogénbe merítünk, hogy a szén a töltőgázoknál illanékonyabb gázokat elnyelje, minek megtörténte után a csövet a széntartálytól elválasztjuk. 3. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy az evakuált csöveket tiszta ritka gázokkal töltjük, a csöveken áramot vezetünk át, azután a csövekből a ritka gáz és a csövek és elektródák anyagából szabaddá vált gázok keverékét kiszivattyúzzuk ós ezeket a munka folyamatokat mindaddig ismételjük, míg a csövek idegen gázokat tartalmaznak oly célból, hogy a csövekből a ritka gázoknál kevésbbé illanó gázokat kiűzzük. 4. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a 2. és,