55926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok tisztítására

- 2 -a keresztmetszet a szilárd részek túlságos mérvű lerakódása által nem csökkenhet. A szilárd részeket eltávolító készüléke* ket nem kell magában a gázvezetőcsatornában elrendezni, hanem előnyösen egy ez alatt lévő külön csatornában, amely nyílásokon át közlekedik a gázvezetőcsatornával. Ezáltal azon maradékokat, amelyek eddig a csatornában lerakódva az ott uralkodó magas hőmérsékletnél többnyire teljesen elgázosíttattak és így értéktelenekké váltak, friss állapotban nyerhetjük és hasznosíthatjuk. Az eljárás foganatosítására természetesen •különböző berendezések szolgálhatnak. A mellékelt rajzokon ezen berendezések néhány példaképem kiviteli alakját tüntetik föl, és pedig az 1. ábra egy ideális keresztmetszetű gázelvezető csatorna keresztmetszete, a 2. ábra egy empirikus csatorna keresztmetszete, a 3. és 4. ábra a csatornákat állandóan szabadon tartó készülék hossz- és keresztmetszete, az 5. ábra az áramlási sebesség csökkentésére való berendezés metszete, a 6. ábra a gázlevezetőcsatorna és a mellette vagy alatta elrendezett külön csatorna metszete, a 7. ábra pedig az elvezetőcsatornában alkalmazott harántfalakat láttatja. A füstgázok szilárd részei, nevezetesen a szállóhamu és a korom a tüzelések füstelvezetőcsatornáiban mindaddig lerakódnak, amíg a lerakódás által a csatornák szabad keresztmetszete annyira megszűkíttetik, hogy a sebesség — amint a kísérletekből kitűnt — maximum 1-5 métert tesz ki másodpercenként és a füstgázok áramlási sebessége elég nagygyá válik, hogy a szilárd részeket magukkal ragadhassák. Ha a csatornák keresztmetszetét oly nagyra választjuk, hogy az áramlási sebesség a kísérletek szerint elegendőnek mutatkozó 1*5 m. per sec-ot túl nem lép, úgy az összes szilárd részek az elvezetőcsatornában rakódnak le. Ezt a nagy szabad keresztmetszetet, amelynél teljes lerakódás következik be és amely az 1. ábrán vázlatosan van föltüntetve, ideális keresztmetszetnek nevezzük. Ha a lerakódásokat nem távolítjuk el a (c) csatornából, úgy mindaddig lerakódnak, míg a csatornakeresztmetszet annyira szűkül, hogy a gázok áramlási sebessége oly nagyra növekszik, hogy az összes szilárd alkatrészeket magukkal ragadják, a kéményen keresztül a szabadba vezetik és így további lerakódások nem következnek be. Ezt a csökkentett keresztmetszetet, amely a 2. ábrán vázlatosan van föltüntetve, empirikus keresztmetszetnek nevezzük (c2). A füstgázok füstmentes távozásának elérésére tehát az elvezetőcsatornának az 1. ábra szerinti ideális keresztmetszetét meg kell tartania, vagyis a (cl) lerakódásokat (2. ábra) a csatornából folytonosan el kell távolítani, hogy a csatornában az áramlási sebesség ne emelkedhessék í~b m. per sec fölé. A találmánybeli tisztító eljárás foganatosításához tehát elég bő elvezetőcsatorna szükséges, amely az ideális, konstans kekeresztmetszetek föntartására a lerakódott szilárd részeket eltávolító készülékkel van ellátva. A tüzelésekből a füstgázok (al) és (a2)-nél lépnek be a tágas (c) elvezetőcsatornába, amely vízszintesen vagy kissé rézsútosan rendezhető el, emellett azonban a csatornának bizonyos hosszal kell bírnia, hogy a durvább szilárd részeket, nevezetesen a szállóhamunak stb., valamint a finomabb részeknek, pornak, füstnek és koromnak elegendő ideje legyen sebessége csökkentésére és a nehézségi erő hatása alatt a csatornafenékre való lerakódásra. A finomabb részek azonban az adhérió folytán részben a csatorna falakra, részben pedig a maradékokat eltávolító készülékekre is lerakódnak. Ezek a készülékek (ütközőlemezek és adhéziófölületek), tehát a lerakódás elősegítésére és a lerakódott anyagok folytonos eltávolítására szolgálnak. A készülékek (b) lapátokból vagy bádogokból állnak, amelyek kb. merőlegesek a a füstgázok mozgásirányához, tehát függélyesen állnak a vízszintes elvezetőcsatorná-