55908. lajstromszámú szabadalom • Több fokozatú közlőmű külön mótorhajtással mindegyik fokozat részére

mező gyöngítése által pl. ről -^~-re -hozható. A folyamat egyébbként megfelel a föntleírtnak. Természetes, hogy a rendszert ugyanezen értelemben még tovább kiépíthetjük. Elektromos úton a következőképen érhetjük el a célt. A 4. ábra úgy mint az 1. ábra kettős közlőművet mutat, (la) ós <lb) két kis elektromotort jelöl, melyek mechanikusan vannak egymással összekötve. A két motor más módon is kiképezhető. (2) jelöli a hajtókereket, (3) a fogaskereket, (5) a tengelyt, (4) a mágneses kapcsolót, (7) a második hajtókereket, (8) az ebbe kapaszkodó fogaskereket és (9) a második előtéttengelyt. A (6) tengelyen két (10a) és (10b) elektromotor ül. A kettős elektromotorok már most a következőképen dolgoznak : Az (la) motort (lásd az 5. ábra szerinti vázlatot is) indítóellenállással vagy •enélkül, üresen megindítjuk, mimellett a (4) kapcsoló ki van iktatva. Az (lb) mótor horgonya az (la) motorral s'zilárdan össze van kötve és így szintén üresen fut. Az (la) horgony pl. (n) egészen (5n) fordulatra és az (lb) horgony (5n) egészen {25n) fordulatra van tekercselve. Ily módon tehát teljes gerjesztésnél az (la) horgony {n) fordulattal, teljesen gyöngített mezőnél (5n) fordulattal és az (lb) horgony legerősebb mező mellett szintén (5n) fordulattal bír. E szerint tehát az (la) mótor legnagyobb forgásszámánál az (lb) mótor mezeje bekapcsoltatik. E pillanattól kezdve az (lb) •mótor az (la) mótor munkájának felét átveszi és mihelyt az (la) mótor horgonya kikapcsoltatik, az (lb) mótor az egész munkát átveszi. Ezután az (lb) mótor sebessége * a mező gyengítése által (5n)-ről egészen (25n)-re növelhető. A közlőmű egyazon, körülbelül 1 : 25 áttételre rendeztetik be. A másik (10a, 10b) mótorpár ép úgy rendeztetik be, szintén azzal az eltéréssel, hogy ez a mótorpár minden ellenállás nélkül megindítható. A mágneses (4) kapcsoló itt is ugyanazon célra szolgál, mint az 1. ábrában. Ez a kiképzés tehát 1: 625 áttételt enged meg, ha az egyes fokozatokat 1 • 5-re tételezzük föl. E mellett különösen figyelembe veendő, hogy az áramforrás állandó hálózatfeszültséggel bírhat és hogy a változó feszültséggel bíró külön dinamók, melyek a Leonardféle stb. rendszereknél elengedhetetlenek, fölöslegessé válnak. A szabályozók, kapcsolók, stb. egy átkapcsoló által kéziforgattyúval is kezelhetők. Az egész rendszer elektromosan vagy külön mágneses kapcsoló segélyével átváltható. Természetes, hogy két vagy több egyenáramú vágy váltakozóáramú mótor közlőmű nélkül is alkalmazható. A 6. és 7. ábra különleges kapcsolási vázlatokat mutat azon esetre, hogy mindegyik tengelyen egynél több mótor rendeztetik el. A 6. ábrán a horgonyok sorozatosan és a 7. ábrán párhuzamosan vannak kapcsolva. A vázlatokon mellékáramkörű motorok vannak föltételezve; az elrendezés elvben főáramkörű motorok részére is érvényes. A sorozatos és párhuzamos kapcsolás kombinálható is úgy, hogy a sorozatoskapcsolásról a párhuzamos kapcsolásra lehet áttérni. Mindenkor körülbelül 8 főfokozat tételeztetett föl; továbbá az egyik mótor mindenkor körülbelül egészen (5n), a másik (5n) egészen (25n) vagy más viszonyú forgásszámhatárok részére tekercselendő. Az első fokozatban indítóellenállás alkalmaztatik és a két mótor sorozatos kapcsolás mellett teljesen gerjesztetik. Ezután a lassan futó mótor mezeje fokozatosan gyengíttetik, amennyire a mótor gazdaságosan kihasználható, mire a következő gyorsan futó mótor teljes 'gerjesztése a leggyengébb gerjesztésre csökkentetik, míg az első mótor sorozatos kapcsolása mellett röviden záratik, ellenben párhuzamom kapcsolás mellett kikapcsoltatik. A 6. ábrabeli vázlatban föltételeztem, hogy a gyorsan futó mótor mezeje először addig gyengíttetik, míg a lassan futó mótor azt a sebességet érte el, amelyet teljes gerjesztésnél rendesen fölvesz; ezután a kis mótor forgásszáma a mező gyengítése által 1 addig növeltetik, míg az a forgásszám el-