55906. lajstromszámú szabadalom • Fejkötő
Megjelent 1913. évi április hó 35-én. MAGY. ggj* KIR SZABADALMI ffftjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55906. szám. Ill/b. OSZTÁLY. Fejkötő. DRUCKER SABINA MAGÁNZÓ PRZEMYSLBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 30-ika. A jelenlegi fejkötők hátránya, hogy egyidejűleg történő borotválkozást lehetetlenné tesznek és hogy viselésük az arcot és állat körülfogó zsinórok segélyével történő kényelmetlen fölerősítésük folytán kellemetlen. Továbbá az ismert fejkötők egyike sem teszi kifogástalanul és állszalagok nélkül lehetővé a fej úgynevezett búbján lévő haj lesimítását. A jelen találmány e hátrányokat megszünteti és kettős zár elrendezése folytán a képzelhető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot nyújtja. A találmány lényege az, hogy a két oldalán fölhasított, süvegalakú fejkötő zárószalagokkal van ellátva úgy, hogy a tarkóra fekvő szalag a homlokon, a homlokszalag pedig a tarkón zárható, mimellett a fej oly mélyen van körülvéve hátul a tarkón és elül a homlok körül, hogy a süveg le nem csúszhat, mindamellett azonban a borotválkozást nem gátolja. A mellékelt rajzon a találmány tárgya példaképen van bemutatva és pedig: az 1. ábra a fejkötőt nyitva, alulnézetben, a 2. ábra ugyanazt zárva, alulnézetben és a 3. ábra a fejkötőt használat közben ábrázolja. A fejkötő egy hálóból vagy tüllből készült süvegszerű (1) részből áll, mely ismert módon oldalt, diametrálisan szemközt, két (2) hasítékkal bír. Az egyik hasítéktól a másikig már most az (1) rész mindkét felén egy-egy (3. 4) zárószalag van megerősítve, mely olyan hosszú, hogy pl. a tarkóra húzott süvegrész szalagjai a homlokon, a mellső süvegrész szalagjai pedig közel a tarkón zárhatók. Ezen kettős zárral elérjük, hogy az egész fej be van borítva, tehát hogy a hajdísz úgy elül, mint hátul teljesen le van simítva, egyidejűleg azonban az arc szabadon marad úgy, hogy az illető egyén a fejkötő viselése közben borotválható, ami eddig nem volt lehetséges. Az egyes megerősítő szalagok tetszőlegesen beállíthatók lehetnek. SZABADALMI IGÉNY. Fejkötő, azáltal jellemezve, hogy a két oldalán ismert módon fölhasított süveg olyan hosszú és elrendezésű zárószalagokkal bír, hogy a tarkóra fekvő süvegrész zárószalagja a homlokon, a homj lókra fekvő süvegrész zárószalagja pedig ! a tarkón zárható, mikor is a szalagok 1 párosával egymásra feküsznek. (1 rajzlap melléklettel.) PIUU RÉSZVÉNY TÁMASZD NYOMDÁJA BUDAPESTEN