55903. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés elektromos erőátviteleken
elektromágnes által mozgattatok, míg egy hasonló (80) emeltyű, melyet a (43) elektromágnes mozgat, arra szolgál, hogy a ! (76) tokot a (78) és (6(8) súrlódó kúpok | be- és kikapcsolása céljából mozgassa. A leírt berendezés következőleg .működik: A motor által állandóan hajtott (15) tengely a (17) kúpkerék segélyével a (114) és (64) kúpkerekeket egymással ellenkező irányban forgatja. A (41) elektromágnes gerjesztésénél a (69) tok a (72) emeltyű által bálra tolatlk úgy, hogy a (66, 70) súrlódó kúpok egymással kapcsolatba jutnak, miáltal a (69) tok a (21) lánckerékkel együtt a (114) kúpkerékkel egy irányban forgattatik. Ha ellenben a (42) mágnest gerjesztjük, akkor a (71, 67) súrlódó kúpok kapcsoltatnak egymással és a (69) tok ellenkező irányban, vagyis a (64) kúpkerék forgási irányában forgattatik. így tehát aszerint, . amint a (41) vagy (42) elektromágnest gerjesztjük, a (21) lánckereket az egyik vagy másik irányban forgathatjuk. Hasonlóképen aszerint, amint a (40), vagy (43) elektromágnest gerjesztjük, a kapcsoló szabályozó (13) tengelyén ülő (11) lánckereket az egyik vagy a másik irányban hozhatjuk forgásba, amennyiben a (40) elektromágnes gerjesztésénél a (65, 77) súrlódó kúpok egymással kapcsoltatnak és a (13) tengely a (114) kúpkerékkel egyirányban forgattatik, míg ellenben a (43) elektromágnes gerjesztésénél a (13) tengely az ellenkező irányban jut forgásba. Mint az 1. ábrából látható, a (21) lánckerék az önhajtással bíró kocsi elektromos készülékének (27) szabályozóját, illetve annak (25) tengelyét működteti, míg a (11) lánckerék a (3) égési mótor (7) karburátorára bír befolyással úgy, hogy tehát a (40, 43) elektromágnesek az égési erőgép szabályozását határozzák meg, míg a (41, 42) elektromágnesek az elektromos berendezés szabályozását eszközlik. A következőkben a 3. ábrára való hivatkozással a kapcsolószabályozó (41, 42) elektromágneseinek áramhozzávezetését szabályozó berendezéseit a (31) főszabályozó helyzeteihez képest írjuk le. A 3. ábrák az áramkörök egyszerűsített kivitelét mutatja. A (31) főszabályozó szokásos módon egy szigetelő dobon elrendezett (115) kontaktusujjakkal bír, melyekkel helytálló (81) kontaktusujjak működnek össze. A (29) szabályozódob a (31) főszabályozó (115) kontaktusaival ellenkező értelemben elrendezett (82, 83) kontaktusokká van fölsz.;relv úgy, hogy a (31) főszabályozó vezetőrészeinek a (29) szafcályozódobon szigetelt részek felelnek meg. A (82, 83) kontaktusokkal helytálló (84) kontaktusujjak működnek össze, melyek a (81) kontaktusujjakkal (36) vezetékek útján vannak összekötve, míg külön elrendezett (85, 86) kontaktusujjak a (41, 42) elektromágnesek egyik sarkával vannak összekötve, és a másik két sarok egymással és a (60) telepen át a (31) főszabályozó helytálló (87) kontaktusuj jávai áll összeköttetésben. A (31) főkapcsoló kikapcsolt helyzetében a helytálló kontaktusok az (o—o) szakadozott vonallal jelölt helyzetet foglalják el és a szabályozó ezen helyzetből más helyzetekbe mozgatható, amelyekben a helytálló kontaktusok £LZ E—CLJ b—b szakadozott vonalakkal jelölt helyzeteket (a motorok előre mozgásának megfelelően), vagy pedig az (al—al, bl—bl) szakadozott vonalakkal jelölt helyzeteket (a mótotorok hátraforgásának megfelelően) foglalhatják el. A (29) dobnak a megfelelő helyzetekbe való mozgatása, melyekben a helytálló kontaktusok a különböző szakadozott vonalakkal jelölt helyzeteket fölveszik, következő módon történik: Tegyük föl, hogy a (31) főszabályozó és a (29) szabályozódob a kikapcsolt helyzetben vannak és a főszabályozót az (a—a) helyzetbe forgatjuk; ekkor egy áramkör záratik, mely a (60) telep egyik pólusából kiindulva, a (87) kontaktusujjon a (31) főszabályozódob (115) kontaktusán, továbbá a (36) vezetékek egyikén át, a megfelelő (84) kontaktusuj jhoz, a (29) kapcsolódob i (83) kontaktusához, (86) kontaktusujjhoz,.
