55887. lajstromszámú szabadalom • Csomózószalma kötöző berendezések számára

hengerköpenyén (0 és (g) bevágások vannak kiképezve. A fogával közös tengelyen van elrendezve a (H) fogósarú, mely a kötözőberendezés állványához van erősítve. Az (E) fogó a (H) sarún belül forog, miközben a zsinór a kettőjük közé szoríttatik. Az (E) fogóval a (K) ledobó, melyhez az (M) kések vannak erősítve, mereven van kapcsolva. A találmány értelmében ezen ledobót úgy képezzük ki, hogy az (M) kések és az (E) fogó függőleges köpenye között hasítékalakú hézagok keletkeznek, melyek az alább ismertetendő célt szolgálják. Az (M) kések a ledobón a fölülről könnyen hozzáférhető (o) csavarok útján (1. ábra) vannak megerősítve és az (m) hosszhasítékokban eltolhatók. A kötözőberendezés működése a következő: Ha a szalmából a kivánt nagyságot már elérte, a kötözőberendezést az ismert módon elrendezett mérőkerék beiktatja úgy, hogy a csomózó és fogó közös (A) hajtó korongja mozgását megkezdi. Ez a korong a (Z2) fogazással a (D) csomózót, a másik oldalon lévő (Z2) fogazással pedig az (E) Jogot és a vele összekötött részeket a 4. ábrán látható nyíl irányában működésbe hozza. Egyúttal az (N) tá fölemelkedik, a fonalat alulról fölfelé viszi és a (P) fonálvezetéken keresztül a csomózó csőrszerű részének hátára és a most helytálló (E) fogóra fekteti (3. és 4. ábra) úgy, hogy a fonal a bált teljesen körülhurkolja és a két zsinórrész a csőrháton egymás mellett fekszik. A csomózónak ezután bekövetkező forgásánál a csomózó mindkét fonalvéget a cső körül fekteti, ezután a csőrt nyitja és így kezdeti helyzetébe való visszatérésénél a csomózó és fogó között megfeszített két fonalvéget a csőrbe beszorítja (5. ábra). , Ha a csomózó ezen forgása be van fejezve, a (Zl) fogazás a fogó hajtásával kapcsolódásba lép. Az (E) fogó forgásánál egyrészt az (N) tű által a (g) hasítékba helyezett fonálvég az (E) fogó és a (H) sarú közé fektettetik (4—6. ábra),' míg másrészt az (M) kés a csomózó és fogó között megfeszített zsinórrészekhez jut és ezeket átvágja. Közvetlenül ezután a (K) leszedő (k) széle a lefelé irányuló zsinórrészekhez jut (6. ábra) és a hurkot a csomózóról letolja, mimellett a csomózó csőre által megragadott rész a hurkon áthuzatik, a csomó tehát meghuzatik és a kötözött bál elengedtetik. A fogó további forgásánál az (N) tű visszameneténél az (f) hasítékba fektetett fonál (6. és 7. ábra) az (E)fogó és a (H) sarú között beszoríttatik. Ezzel a kötözőberendezés eredeti helyzetébe (2. ábra) ismét visszátért. A 6. és 7. ábrából látható módon a kötöző zsinórok átvágásánál a húrok és fogó között lévő (8) rész a fogóban erősen beszorítva marad. A fogó továbbforgásánál ez a darab a fogóval megy mindaddig (4. ábra), míg azt a fogó sarujának másik vége el nem bocsátja. Ebben a pillanatban azonban a (K) ledobó (1) hasítékainak egyike épen ezen zsinórrész alatt fekszik úgy, hogy ez a hasítékon át a sajtóra esik. A zsinórvégek tehát azonnal fölszabadulásuk után a kötözőberendezésből eltávolíttatnak úgy, hogy a zsinórvégek által történő eltömődés nem állhat be. Az (M) késeknek a (K) leszedőn való új megerősítési módjával továbbá még azt a lényeges előnyt is elérjük, hogy a késeket utánköszörülés céljából az (o) csavarok oldása után könnyen le lehet venni anélkül,, hogy az egész kötözőberendezést oldani kellene; emellett a kések a köszörülés után is a ledobón úgy állíthatók be, hogy a késélek egymásnak megfelelő pontjai egymással pontosan átmérőirányban szemben fekszenek, a kötözőzsinórokat tehát kellő pillanatban átvágják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csomózó szalmakötözőberendezésekhez,. Miáltal jellemezve, hogy az (M) kések és az (E) fogó között a lefelé nyitott (1) tér van elrendezve, melyen át a zsinór végek a kötözőberendezésből eltávolíttatnak. 2. Az 1. igényben védett kötözőberendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (M) kések mindegyike a (K) ledobón könnyen oldhatóan és beállíthatóan van elrendezve. (3 rajzlap melléklettel.) PAU.AS RésZvéNYT<tRSASÁ<3 NYOMDÁJA BUOAPESTSN.