55873. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás önműködően ható ide-oda menő működésű fordító-indító készülékek számára, a menetirányváltoztató berendezéstől elkülönített és külön hajtott fokozatos indítóval

- 2 — vannak. Valamennyi fölsorolt rész állandóan sorba van kapcsolva úgy, hogy a fegyverzet a középen foglal helyet és mindegyik oldalon először egy gerjesztő tekercselés és azután egy indítóelíenállás következik. Valamennyi kapocs, illetve elágazás a (k) fokozatos indító helytálló kontaktusbütykeivel áll összeköttetésben. Az (u) menetirányváltoztató aszerint, amint előre- vagy hátramenetre áll, a (v) és (f) részeken át a (vl, v2, v3, a, al) irányban vagy pedig az (r) és (f) részeken át az (rl, r2, r3, al, a) irányban vezeti az áramot a fegyverzethez. Föltételezzük, hogy a (k) fokozatos indítót a hajtás a 14774/1902. sz. angol szabadalomból ismert módon mindig akkor működteti és az indító akkor forgattatik egyik szélső állásából a másikba, ha az (u) menetirányváltoztató megelőzőleg átállíttatott ós a mótor az ellenkező forgási irányban kezd mozogni. A két szélső állás mindegyikében a fokozatos indítókészülék a két (f), illetve (fl) főáramtekercselés egyikét rövidre zárja. Mindkét tekercselés úgy van bekapcsolva, hogy mindenkor az indításnál bekapcsolt tekercselés a mótor (n) mellékáramkörű tekercselés által létesített mezőt erősbíti. A mótor áramkörének kiegészítésére az (s) kapcsoló saolgál, mely a menet számára az (s'), a fékezés számára pedig az (s") kontaktuspárral van fölszerelve. Az elsőt gerjesztett, az utóbbit gerjesztetten mágneses kapcsoló esetén hidaljak át. A fékezőkontaktusok a (v) és (r) indítóellenállásoknak megfelelően választandó két (c) és (cl) elágazásával állnak kapcsolatban. Ezen elágazások pl. a (v2) és (v3), illetve (r2) és (r3) ellenálláságak között vannak elrendezve. Az (u) menetirány változtatónak és a (k) fokozatos indítónak a rajzon föltüntetett helyzetében (előre 4, illetve hátra 1) beiktatott kapesoló esetén a mótor teljes erővel előre halad. Az áram a + vezetéktől az (s') kontaktuson, az (a) menetirány változtatón és a fokozatos indító® át asz (a) kapocs fölé éa a fegyverzeten át az (al) kapoes fölé áramlik és innen a menetirány változtatón át (a) vezetékbe áramlik. A (v) indítóelíenállás és m (f) gerjesztőtekercselés tehát rövidzárlatban vannak, ami az indítás alkalmával a (2, 4) helyzetekben fokozatosan következett be, mi mellett a mellékáramkör mezejét a főáramkör tekercselése bezárólag a (3) állásig fokozza. Az (fl) mező és az (r) indítóelíenállás nincsenek ugyan rövidre zárva, azonban az áramkörön kívül vannak, tehát hatást nem gyakorolnak. Mihelyt a fegyverzet menetárama az (s) mágneses kapcsoló leesése folytán megszakíttatik, az előremenet alkalmával föl nem használt (f 1) mező közreműködésével elektromos fékezés következik be. A fékező áram a fegyverzet. (a) kapcsától a (k) fokozatos indítón át a (v3) ellenállás fölé és a (v) indítóellenálláson át a (c) elágazás fölé áramlik. Egy gyöngébb mellékáram az (a) kapocstól a (k) indítón át a (vl) ellenálláshoz ós a (v) ellenállás fölső részén át (c) elágazás fölé áramlik. Innen a fékezőáram az (s") kontaktuson át a (cl) elágazás fölé és az (r2, r3) ellenállási fokozat egy részén, valamint az (fl) gerjesztő tekercselésen át az (al) kapocshoz és a fegyverzeten át az (a) kapocshoz áramlik vissza. A fékező áramkörbe kapcsolt ellenállást a (c) és (cl) elágazások áthelyezése által tetszőlegesen megváltoztathatjuk. Az (fl) tekercselésen a fékezőáram -(r3, al) irányában halad át és ennélfogva az (n) mellékáramkörű tekercseléstől eredő főmezőt erősbíti. A szintén fékező áramkörben lévő (f) gerjesztő tekercselést a (k) fokozatos indító rövidre zárja úgy, hogy ellentétes hatást nem gyakorolhat és kizárólag az ezen forgási irány számára a helyes értelemben kapcsolt (fl) gerjeaztőtekercselés jut hatásra. Ennek folytán a fékezés akkor is bekövetkezik, ha a hálózati feszültség kimarad és ezáltal az (s) kapcsold leesik. A méter tehát az (o) főmező nélkül is gerjesztetni fog és fordulatszáma karakterisztikájának megfelelően teljes fordulatszámának egy tört részére csökken; ezáltal bajtóműrészeknek, 'munkadaraboknak stb. a fölhalmozott eleven erő áttal való megsemmisítésének veszélyét elkerüljük. A kinetikai energia csekély maradványát a súrlódás emészti föl, azonban teljesen is át volna változtatható elektromos