55866. lajstromszámú szabadalom • Automobiltorpedók gyroskóptestének hajtóműve

Megjelent 19155. évi április hó 19-én. MAGY. ^ KIÉ SZABADALMI vHb HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55866. szám. XlX/f. OSZTÁLY. Automobiltorpedók gyroskoptestének hajtóműve. WHITEHEAD ÉS TÁRSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG FIÚMÉBAN. A bejelentés napja 1910 november hó 19-ike. A találmány tárgya oly automobiltorpedók gyroskoptestének hajtóművére vonatkozik, melyeknél a hajtás két átmérősen szemben álló fuvókából kilépő nyomóközegsugár által történik; a találmány célja a gyroskop súlyának és térigényének csökkentése. Megkísérelték már a gyroskoptest hajtását komprimált levegőt szolgáltató, egymással átmérősen szemben álló oly két cső révén eszközölni, melyek a függélyes gyűrű két csapjával voltak kapcsolva. Mindeddig szerkesztési elv volt az, hogy a fúvókák és a gyroskoptest közti viszonylagos helyzet állandóan fönntartandó, mimellett a függélyes gyűrű a csapjain áthaladó csövekhez képest elfordulhat. Ezen elrendezés folytán a függélyes gyűrű ott, ahol a fúvócső vagy csövek lépnek át rajta, aránylag nagy mérettel bírt, ami az egész készülék súlyát és térigényét növelte. Minthogy azonban a sűrített levegőnek a gyroskoptestre való hatása tudvalevőleg csak igen rövid ideig tart, fölösleges a gyroskoptest és a csövek közti helyzet-viszonyt változatlanul fönntartani a torpedó haladása közben is. Vagyis a csövet a gyroskop oly részében is rendezhetjük el, mely a forgótesthez képest elmozoghat. A találmány értelmében ezen elmozogható rész a gyroskop függélyes gyűrűje. A csatolt rajzon föltüntetett példából láthatjuk, hogy a találmány lényege abban áll, hogy az átmérősen szemben álló fúvócsövek mindegyikét két részre osztjuk: az egyik (a) rész a gyroskop függélyes (d) gyűrűjének (b), ill. (c) csapjához mereven van erősítve és a nyomóközeg hozzávezetéssel van kapcsolva, míg a másik mozgékony (f) rész a függélyes (d) gyűrűbe van szerelve, mely a (g) forgótesthez képest különböző helyzetekbe állhat be. A forgótest megindításakor a fúvócsövek (al) és (fl) csatornái egymás folytatását képezik s a szokásos rögzítőszerkezet révén tartatnak ezen helyzetben; beláthatjuk azonban, hogy mihelyt a megindítás megtörtént s a forgótest a kellő sebességet elérte, mellékes, hogy a két csatorna egymás folytatását képezi-e vagy sem, vagyis ekkor már nem okoz hátrányt, ha a (d) gyűrű a beléhelyezett csőrészekkel együtt a (g) forgótesthez képest elfordul. Ezen elrendezés előnye, hogy a (d) gyűrű alakja alig változik, csak a csőágyazások helyén bővül kissé ki, míg a régi elrendezésnél a két fúvócső képezvén a gyűrű csapját, a gyűrűnek jóval nagyobb méretű-