55865. lajstromszámú szabadalom • Berendezés benzintartályoknak megtöltésére és kiűrítésére

1. ábra a berendezésnek vázlatos függélyes metszete. A 2. ábra vázlatos fölülnézete. A 3. ábra a szelepváltó emeltyűnek oldalnézete. A 4. ábra az egyik szelepnek függélyes metszete. Az (1) benzintartálynak (1. ábra) fölső része ismert módon a (2) süveggel van ellátva, mely lehetővé, teszi a benzinnek csekély visszamaradó mennyiségig való kibocsátását. A (2) süvegből a (3) cső ágazik el, melybe a (4) visszacsapó szelep van beiktatva és mely az (1) benzintartály megtöltése céljából, az (5) szállítótartállyal összeköthetően van szerkesztve. A (2) süvegből továbbá a (6) cső indul ki, mely a (7) elzáró csappal van ellátva és mely a benzinnek az (1) tartálynak alsó részében áramló nyomóvíz hatása alatti kibocsátására szolgál. Az (1) tartály fenekéből kiinduló (8) cső a tartályt, a (10) búvó aknán keresztül, a {9) nyomó vízvezetékekkel köti össze; ezen aknának belsejében a (11) visszacsapó szelep (2. ábra), a (12) vízmérő, a (13) nyomáscsökkentő szelep és az önműködő (14) elzáró szelep van a (8) csőbe iktatva. Ha a (2) süvegből (1. ábra) fölfelé nyúló <6) csőnek (7) elzáró csapját, valamint a (9) nyomó vízvezetékből kiinduló (8) csőnek (14) elzáró szelepét (2. ábra) nyitjuk, akkor az <1) tartályba, alul, nyomóvíz tódul be, mely azután a (6) cső útján benzint szorít ki. Másrészt bizonyos, hogy ha az (1) tartályt a (16) elvezető csatornával összekötő <15) vezetéknek (19) elzáró elemét (2. ábra) nyitjuk és a (2) süvegből (1. ábra) fölfelé elágazó (3) csövet a kiürítendő benzinszállító tartállyal összekötjük, akkor a nivókülönbség által létesített hydrostatikai nyomás folytán az (1) tartályban lévő víz a vízelvezető csatornába, a szállító tartályban lévő benzin pedig az (1) tartályba folyik. Már most elejét veendő annak a lehetőségnek, hogy a (6) benzinvezető csőbe víz, a <15) vízvezető cBŐbe pedig benzin jusson, (1) tartályban ismert módon, a kellően vezetett (20) úszó van elrendezve, mely ha a víznivó a megszabott határig emelkedik, a (6) csőnek alsó végén elrendezett (21) szelepet, ha pedig az a megszabott alsó határig siilyed, a (15) cső torkolatánál elrendezett (22) szelepet zárja. Ha az (1) tartályban gőzök fejlődnek, a mi tűzeseteknél könnyen lehetséges, a gőzök nyomása folytán a (17) biztonsági szelep megnyílik és a víz kiömlik az aknába, hogy azután a (23) cső útján a (16) elvezető .csatornába távozzék. Lehet a benzinvezető (3, 6) csöveknek a (2) süveg és a szelepek közötti részeit, amint a bevezetésben említtetett, egyetlen csővel helyettesíteni és ezt fölül egy háromnyílású csap közbeiktatásával ketté ágaztatni; ugyanez áll a vízvezető (8,15) csöveknek az (1) tartály és a (10) akna közötti részére nézve is. A nyomóvizet bebocsátó (14) szelepnek (2. ábra) és a vízelvezető (19) szelepnek egyidejű nyithatását meggátolandó, a 3. ábrában föltüntetett emeltyűszerkezet van elrendezve. Ezen szelepek az önműködő záródás céljából a csavaralakú (24) rugókkal (4. ábra) vannak ellátva, míg a (25, 26) szeleporsóknak (3. ábra) fölső végében a (27) hasítékok vannak kiképezve, melyeken a (28) szelepváltó emeltyű jár át. Ezen emeltyű a (29) kilinccsel van ellátva, mely az emeltyű mellett helytállóan elrendezett (30) fogas ívvel kapcsolódik. Ezen íven a «Töltés» és «Kiürítés» föliratok és a megfelelő nyilak-világosan mutatják, hogy miként kell a (28) emeltyűt elállítani, ha az (1) tartályba benzint tölteni, ill. abból benzint fogyasztani akarunk. A (26) emeltyűnek fölfelé való elállításakor csak a (26) szeleporsó, annak lefelé való elállításakor pedig csak a (25) szeleporsó emeltetik meg. A két (12, 18) vízmérő (2. ábra) adatainak különbsége megadja az (1) tartályban (1. ábra) lévő benzin mennyiségét. A könnyű Ieolvashatás céljából a vízmérők futó kerekeinek (31) orsói a (10) aknában fölfelé meg vannak hosszabbítva és fölső végükön a (32) számláló műVél Vannak ellátva.