55842. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó készülék

Minthogy a (d) kengyel egészen a (b) cső (c) torkolatáig ér, a kengyelt tartó kéz hüvelykújjával a (c) torkolatot ig befoghatjuk, ha a folyadék kifecskendezése ideiglenesen fölösleges, ekkor a másik kéz egyéb ténykedésre szabad. Az üvegből álló (g) savtartály (h) köpenynyel van körülvéve, mely csak fölső részében lyukgatott, mi megakadályozza, hogy a működésbe hozatalnál sav kerüljön a (b) emelkedő csőbe, hol szénsavat fejlesztve a sugárképződést meggátolná. A 2. ábrán a találmány tárgyának másik foganatosítási alakja látható hosszmetszetben. Ez az előzőtől mindenekelőtt abban különbözik, hogy a kúpalakú (a) tartályban egy kicserélhető (i) betéttartály van elhelyezve, mely az oltó folyadékot tartalmazza, tehát az (a) tartály közvetlenül nem tartalmaz folyadékot. A tartály tömítve elzárható (k) födéllel van ellátva, hogy az (i) betéttartályt kicserélhessük. A betéttartályban foglal helyet a (h) köpennyel fölszerelt (g) savtartály. A betéttartály csúcsos végén vékony (1) bádoglemezzel van elzárva, melyet az (a) tartály csúcsán alkalmazott (f) ütőszög átdöf, mire az ütő szög a (g) savtartályt is szétrombolja és az oltó folyadék a betéttartályon kivül elrendezett (b) emelkedő csövön és a (c) fecskendező szájon át kifecskendezik. Az (f) ütőszög az (1) bádog átdöfésére kúpalakú (m) fejjel van fölszerelve, mely üreges és áttört, hogy az oltó folyadékot akkor is átbocsássa, ha az (1) bádoglapban lévő lyukat az (m) fej eltömné. Lehet egy tűzoltó készülék mellett több töltött (i) betéttartályt készletben tartani, melyeket szükség esetén egymás után helyezzük be az (a) tartályba. Ily módon mindig biztosítva vagyunk, hogy a készülék, illetve a betéttartály helyesen van töltve úgy, hogy a készülék a szolgálatot föl nem mondhatja. A 3. ábrán szkémásan van föltüntetve, hogy a tűzoltó készülékben a betéttartály fordítva vagyis akként is lehet elrendezve, hogy az ütőszög a kúpalakú (a) tok tompa végén foglaljon helyet. A 4, ábrán a 3. ábrán látható készülékhez tartozó (i) betéttartály van szkémásan föltüntetve. Az 5. ábrán a tartály és a betéttartály hengeres kiképzése van szkémásan föltüntetve és a 6-. ábrán a betéttartály egymagában látható. A 7—8. ábrákon oly készülék van föltüntetve, mely az 1. és 2. ábrán föltüntetett oltó készülék megőrzésére, nevezetesen fölfüggesztésére való. Ez a fölfüggesztő berendezés nemcsak a tűzoltó készülék rosszakaratú használatát, hanem minden oly ténykedést, mely a tűzoltó készüléket hasznavehetetlenné tenné, valamint a készülékben lévő folyadéknak a hőmérséklet emelkedésénél történő kilépését is meggátolja. A 7. ábra a fölfüggesztő szerkezet elölnézete, a 8. ábra oldalnézete a fölfüggesztett tűzoltó készülékkel, a 9. ábra metszet a 7. ábra A—B vonala szerint. A falon megerősített (s) sinen alul egy elül és fölül nyitott (t) szekrény és fölül a rugalmas (u) kar van elrendezve. A (v) tűzoltókészüléket, melynek (e) fecskendező szája a tűzoltó készülék tokjának széles homlokoldalán, (w) ütőszöge pedig a készülék csúcsán van elhelyezve, akként fogja az (u) kar és a .(t) szekrény közre, hogy az (e) fecskendező száj fölül, a (w) ütőszög pedig alul fekszik. Ekkor a tűzoltó készülék tartálya a (t) szekrény két fölső élére támaszkodik, a (w) ütőszög pedig a (t) szekrény feneke fölött ettől bizonyos távolságban foglal helyet. A rugalmas (u) karon a pontozottan berajzolt (x) orr van kiképezve, mely a (p) fogantyú megfelelő furatába csappan. Az (a) sinen a (z) tömítő anyagot viselő (y) rúgó akként van megerősítve, hogy ez a tömítő anyag az (e) fecskendező száj torkolatához fekszik. A rúgó feszültsége akként van megszabva, hogy a tömítés a készülék belsejében a hő hatása alatt föllépő