55841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénperoxidnak organikus anyagokkal alkotott vegyületei előállítására
savanyú só hozzáadása folytán oly nagy mértékben állandókká válnak. Üvegedényben! melynek dugóját gyakran kivettem, hat hónapi eltartás után mindössze 0'5% hydrogénhiperoxid-veszteség volt megállapítható. Az említett stabilizátorok hozzáadása nélkül viszont ezen vegyületek már néhány nap alatt víz leválás közben bomlásnak indulnak s a bomlás pár hónap alatt annyira előrehalad, hogy a hydrogénhiperoxid egészen eltűnik a vegyületből. Különösen fölemlítendő még, hogy az említett stabilizátorokkal létrehozott vegyületek nem nedvszívók és nedves légkörben is eltarthatok. Má3 oldalról mindenesetre ismeretessé vált, hogy hydrogénhiperoxid vizes oldata savak hozzáadása által állandóbbá tehető. Az is ismeretessé vált, hogy ammóniák származékokként fölfogható orgánikus vegyületeknek mint pl. amidek, imidek; aromás bázisok acylszármazékai, pl. acetanilid, phenacetin; carbamid származékok, pl. benzoylcarbamid kis mennyiségei hydrogénhiperoxid vizes oldataira konzerválólag hatnak. Nem volt azonban előrelátható, hogy csekély mennyiségű orgánikus savak hozzáadása által hidrogénhiperoxidnak carbamid dal vagy más orgánikus anyaggal alkotott szilárd, kristályos vegyületei ilykép állandókká tehetők. Ez annál kevésbbé volt várható, mert hiszen a jelen esetben tulajdonképen nem is a hydrogénhiperoxid bomlásának meggátlásáról van szó, hanem arról, hogy ezen kristályos, de rendkívül bomlékony vegyületeket állandó vegyületekké alakítsuk. A már említett szilárd orgánikus savak és ezek savanyú sóinak hozzáadása által tehát meggátoljuk, hogy ezen vegyületek komponenseikre hulljanak szét, ami enélkül igen gyorsan bekövetkezik. Az efajta vegyületeknek ilyen egyszerű módon elért állandósága igen meglepő és azoknak gyógyászati és kozmetikai szempontból nagy jelentőséget kölcsönöz. E vegyületek ugyanis úgyszólván szilárd hydrogénhiperoxidnak tekinthetők. A kényelmes adagolás, a nagy tartósság és különösen a magas fokú koncentráció — a carbamidve gyületeknél 35% H2 02 — egészen új és sok irányú fölhasználhatást tesznek lehetővé s ennek megfelelőleg nagy haladást jelentenek a hydrogénhiperoxid alkalmazásában. Az új vegyületek előállítására való eljárást a következő kiviteli példák világítják meg: I. 450 g. porrátört carbamidot 1000 g. 30%-os hydrogénhiperoxid-oldatba adagolunk. Az oldatot 0°-ra lehűtjük, a kristályos tömegről a folyadékot leszivatjuk, majd | 0'1% citromsavval bensőleg összekeverjük, i végül a kristály os port 30—40 C°-nál megszárítjuk. A carbamid-hydrogénhiperoxid-vegyület: /NH2 CO< -f H2 02 XNH2 fehér kristályos port alkot, amely vízben jól oldódik és alkoholból bomlás nélkül átkristályosítható. II. 1130 g. betaint 1400 g. 30%-os hydrogénhiperoxid-oldatba adagolunk. Az oldatot gyöngén megsavanyítjuk és alacsony hőfokon vákuumban kristályosodásig bepá! rologtatjuk. Az anyalúgtól elválasztott kristályos bomlékony vegyületet 0-2% citromsavval való benső keverés által állandóvá tesszük. | A vegyület fehér kristályos port alkot, ! amelynek képlete: C6 Hu N02 + H2 02 . III. 450 g. porrátört carbamidot 1000 g-30%-os hydrogénhiperoxid-oldatba adagolunk. A lehűtés után nyert s az anyalúgtól megszabadított kristályos masszát 0-5% savanyú borkősavas nátriummal bensőleg összekeverjük s 30—40 C°-nál megszárítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hydrogénhiperoxidnak orgánikus anyagokkal alkotott állandó szilárd vegyületei előállítására, azáltal jellemezve, hogy a carbamid-, betain-, acetamid-, urethan-, asparagin-, erythrit-, mannit-és más hasonló anyagoknak hidrogénhiperoxiddal ismert módon előállított ^ nem állandó vegyületeihez csekély meny-
