55832. lajstromszámú szabadalom • Sikló-hajó

- 160 -helésnek megfelelőleg a hajó elülső része mélyebben merül be, mint a hátsó rész, meginduláskor azonban a fenék elül dom­ború része a víz ellenállása folytán mind­inkább fölemelkedik úgy, hogy a lejtő szöge csökken, mindaddig míg az eredetileg statikai egyensúlyt dynamikai egyensúly nem váltja föl. Ugyanis minthogy a fenékreható nyomás a sebességnövekedésével négyzetes arány­ban növekszik, ellenben a fenékterület ós a lejtő hajlásszöge csökken, az egyensúlyi helyzet már aránylag kis sebességnél beáll. Amint .tehát a rajzból látható, a fenék­területnek (a)-tól (b)-ig terjedő szakasza komprimálja az alásodort vizet és levegőt, aminek eredménye egy igen hatékony, föl­felé ható reakcióerő, míg a (b)-től (e)-ig ter­jedő szakaszon az összenyomott víz-lég­keverék expandál és a csavartól eredő hullámtól támogatva, a hajó hátsó részére fejt ki fölfelé ható nyomást. Kitűnik ebből, hogy a találmánybeli vizi­jármű elülső részével lesimítja a víz föl­színét, egyidejűleg légpárnát létesítve maga alatt és az így lesimított pályán síklik végig úgy, hogy ezen jármű haladása közben való­ságos víziszánnak tekinthető, amelynél min­denféle bukdácsolás még hevesebb hullám­járásnál is ki van zárva. A (2)' fenék — mint már föntebb emlí­tettük — harántirányban teljesen egyenes, ami azért fontos, mivel ezáltal érhetjük el a legkedvezőbb viszonyokat, úgy a bemerü­lés, mint a súrlódás szempontjából, amennyi­ben az alásodort levegő csak ekkor fog egyen­letesen eloszlani a fenék egész területén. A (4) vezetőlapok a fenék szélességétől és a terheléstől függő méretezéssel bírnak s alsó határvonalaik nagyjában a fenék gör­bületét követik, mimellett célszerűen elől­hátul a fenék vonalába futnak bele. Az (5) haj tócsa var nem a hajó végén, hanem a hátsó rész siilyedésének meggát­lására a lapos fenék alatt két vezető lap között valamivel a hajó közepe mögött van elrendezve. Csavar helyett természetesen más hajtószerkezetet is alkalmazhatunk. A rajzón ábrázolt kiviteli alaknál az oldalsó (4) vezetőlapokon kívül még két további alacsonyabb (6) vezető borda is van elren­dezve a fenéken, amelyek arra valók, hogy különösen nagyobb méretű — tehát széle­sebb hajóknál az alásodort levegőt lehető­leg egyenletesen elosszák az egész kereszt­metszeten. Ezen bordák egyúttal a fenék kellő merevítésére is szolgálnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Siklóhajó, jellemezve a lapos fenekű hajó két oldalán elrendezett, a párhuzamos helyzetű oldalfalak folytatását képező két függélyes vezetőlap által, amelyek a hajó vezetése mellett arra szolgálnak, hogy gyors haladás alkalmával a levegő a hajófenék alá sodortassék és annak oldalirányú kitérése meggátoltassék, hogy ilykép ezen levegő a súrlódás csökken­tésére fölhasználható legyen. 1. Az 1. igény szerinti siklóhajó foganato­sítási alakja,jellemezve egykeresztirány­ban mindenütt egyenes, hosszirányban azonban lefelé domború fenékfölület ál­tal, amelynek görbülete a legalsó pont­tól előre haladva fokozatosan növekvő, hátrafelé haladóan ellenben fokozatosan csökkenő. 3. Az 1. igény szerinti siklóhajó foganato­sítási alakja, jellemezve a hajófenéken elrendezett, egy vagy több hosszirányú vezető borda által, amelyek egyrészt merevítésre szolgálnak és másrészt a levegőnek a hajófenék alatt való lehető egyenletes elosztását biztosítják. 4. Az 1—3. igények szerinti siklóhajó foga­natosítás! alakja, jellemezve a két szélső vezetőlap között a hajó hátsó fele alatt elrendezett csavar vagy egyéb hajtó­szerkezet által. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom