55832. lajstromszámú szabadalom • Sikló-hajó

Megjelent 1918. évi április hó 13-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jEn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55882. szám. XV/a. OSZTÁLY. Siklóhajó. KÖVESDY GYULA JENÓ MÉRNÖK VÁCZON. A bejelentés napja t911 április hó 26-ika. A találmány tárgya oly siklóhajó vagy vizi szán, amely kiképzésénél fogva haladása közben fenékrészével a víz fölszínéig emelkedik és amelynek főként az a jellemzője, hogy a levegőt maga alá sodorja és a fenék alatt fogvatartja, hogy ilykép maga alatt egy a vízszínen való maradását biztosító és a súrlódást jelentékenyen csökkentő légpárnát alkosson. Ezt a találmány szerinti berendezésnél azáltal érjük el, hogy a lapos fenekű hajótestet kettős és pedig kétoldalt elrendezett, hosszirányban végig futó függélyes lapokkal vagy vezetőfölületekkel látjuk el, ameljek a hajó párhuzamosan fekvő oldalfalainak lefelé való folytatását képezik. Ilykép a hajófenék az ezt határoló két oldalfölülettel egy lefelé nyitott csatornát alkot, amely egyébb előnyei mellett a föntemlített föladatnak teljes mértékben megfelel. Egy ily hajó a csatolt rajzon vázlatos ábrázolásban látható és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán fölülnézetben, a 3. ábrán a III—III vonal szerint vett keresztmetszetben és a 4. ábrán elölnézetben. Amint ezen rajzokból kitűnik, az (1) hajó (2) fenéklapja alatt két a (3) oldalfalak folytatását képező (4) lap vonul végig, ame^ lyek levegőfogó és vezetőfölületekként szolgálnak, de emellett a hajónak oldalirányú elcsuszamlását (az u. n. farolást) is meggátolják, ami különösen fordulásnál bír nagy fontossággal. Ez az elcsuszamlás ugyanis az eddig ismeretes siklóhajótypusoknál, különösen nagyobb sebességnél, igen nagy mértékben érvényesült úgy, hogy ezek gyorsan kitérni alig, fordulni meg csak jelentékeny nagy sugarú körben tudtak. Ezzel szemben a találmánybeli elrendezés igen gyors irányváltozást tesz lehetővé. A (2) hajófenék azon szempont figyelembe vételével lett megszerkesztve, hogy annak minden egyes pontja haladás közben lehetőleg egyenlő mértékben vétessék igénybe-E célból a fenék bármely keresztmetszetében egyenes vonalú, míg hosszmetszetének különböző pontjaiban különböző görbületeket mutat. Ugyanis egész hosszában lefelé domborodó fölülettel bír és pedig a hajó farától kiindulvalegmélyebb pontjáig (amely a hajó közep& előtt fekszik) igen csekély ívben görbülve lefelé vonul, innen kezdve mindinkább nö vekvő görbülettel fölfelé hajlik. Az 1. ábrán a hajónak menetközbeni fölfekvését láthatjuk, ahol az x—x vonal a víz fölszínét jelzi. Nyugalmi helyzetben a ter-