55829. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hydraulikus hajóműveknél a nyomásnak a fölösleges nyomóvíz megtakarítása mellett történő csökkentésére

mozgásának végpontjába érkezett, míg az (Al) munkadugattyúnak még akkora utat kell megtennie, hogy a (14') résznek még az (e) utat kell megtennie. A rugók még csak a normális kezdeti feszültségig vannak megfeszítve. Mialatt az (Al) dugattyú az (e) útnak megfelelő utat teszi meg, a (151 ) és (152 ) rugók megfeszülnek és az (A2) dugattyú átkormányzása megy végbe. Mikor az (Al) dugattyú löketének végpontjába el­érkezik, az (A2) dugattyú már megkezdte munkalöketét, most azután az (Al) dugattyú átkormányzása megy végbe, a rugók elvesz­tik feszültségüket és az (Al) dugattyú vissza­felé mozgása oly sebességgel történik, hogy löketét már befejezi, mikor az (A2) dugattyú­nak az (e) útnak megfelelő utat meg kell még tennie. Magától érthető, hogy a nem dolgozó dugattyúnak visszavezetése más úton, pld. kerékáttevések hydraulikus vagy elektromos hajtás segélyével stb. történhetik, minden esetben csakis az lényeges, hogy a vissza­vezetés annyival gyorsabban történjék, hogy a visszavezetés és átkormányzás megtör­ténjék, mielőtt a dugattyú löketének vég­pontjába elérkezett volna. Három vagy több rendszer alkalmazása esetében a berendezés olyan lehet, hogy az első munkadugattyú munkalökete a máso­dik munkadugattyú munkalöketét megindító vezérművet kiváltsa úgy, hogy a hasznos nyomás megszakítás nélkül álljon rendel­kezésre. Ugyanez történik a harmadik munka­dugattyúra vonatkozólag a második munka­dugattyú löketének végén, míg a harmadik munkadugattyú az első munkadugattyút váltja ki. A dugattyú visszafelé való moz­gása minden más berendezéstől függetlenül, hydraulikus, mechanikus, elektromos vagy pneumatikus úton történhetik, vagy pedig az ehhez szükséges munkát az épen dolgozó rendszer szolgáltathatja. Folytonos munkát akkor is biztosíthatunk, ha a dugattyút, mint kettős működésű du­gattyút képezzük ki. Ily foganatosítási alak az 5. ábrán látható sematikusan, mely ábrán látható állásban a munkadugattyúk lefelé mozognak. A nyomóvíz a (11) vezetéken fölül áramlik be az (A) munkadugattyú fölé és a (B) segéddugattyú alá, míg ez utóbbi íölül a vizet a (12) vezeték vezeti, illetve szívja el. A munkalöket végén az összes elzárótagokat átkormányozzuk és a munka­dugattyú fölfelé való mozgása közben végzi azt a munkát, melyet előbb lefelé való moz­gása közben végzett. Ezzel a kettős hatású dugattyúrendszerrel egy második, a rajzon az első mögött fekve képzelt rendszer van forgattyúk segélyével akként kapcsolva, hogy a két forgattyú egymással bizonyos szöget, képezzen. A (19) forgattyú és a (20) egyenes beve­zetés között alkalmazott (18) összekötőrúd lehetővé teszi azt, hogy a munkadugattyú löketének végén a forgattyú folytonos moz­gása dacára a dugattyú bizonyos ideig nyugalomban legyen, mialatt az átkormány­zás megy végbe. Ebből a célból a kapcsoló­rúd a forgattyúval kapcsolt végén (21) hasí­tékkal van ellátva, mely bizonyos holt moz­gást enged meg. Az a szög, mely alatt a két forgattyú föl van ékelve, az o vagy 180°-tól annyival tér el, hogy mialatt a forgattyú az ennek a szögnek megfelelő elfordulást végzi, a holt mozgás miatt a muukanyomás meg ne szakadhasson. Hasonló módon lehet megfelelő szög alatt három vagy több ilyen, vagy akár egyszerű hatású rendszert is egymással kapcsolni. A munkadugattyú által végzett munkát vagy közvetlenül a munkadugattyúról lehet levenni, vagy pedig nyomás alatt álló víz. előállítására fölhasználni. Ha az 5. ábrán látható foganatosítási alak­nál az egyes rendszerek forgattyútengelyeit külső erő útján hajtjuk, a be- és elvezető, tagot pedig egy-egy a folyadék be- és el­vezetésére szolgáló vezetékkel kapcsoljuk, mikor a bevezetés nyomás alatt állhat — a berendezést nyomás alatt álló folyadékok­nak folytonos üzemben való előállítására használhatjuk, melynél a nyomás nagyságát, és a szállított folyadék mennyiségét az emelő­rendszer átállításával lehet szabályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom