55828. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűz oltására

A 3. ábrán álló kazán látható, melyben több savtartály van egymás fölött külön­böző magasságban elrendezve. A megrajzolt foganatosítási alaknál ezek a savtartályok üvegedények és a kazán ol­dalfalának megfelelő nyílásain a kazán bel­sejébe bevezetett (i) fémkosarakban fek­szenek. A bevezető nyílásokat, mint a kézi tűzoltóberendezéseknél alkalmas süvegek zárják el, melyekben a belöketésüknél a savtartályokat szétzúzó (k) ütőszögek van­nak tömítve vezetve úgy, hogy a savtar­tályt szétzúzhatjuk és a sav a tartályból kifolyva, a (d) kazán tartalmával keverőd­hetik. A (d) kazán az 1. ábra szerint fekvő kazán is lehet, több savtartály alkalmazá­sánál azonban ebben az esetben is cél­szerű, ha ezeket különböző magassági hely­zetben rendezzük el. Több savtartály al­kalmazásának S/Z >cl célja, hogy a kazáno­kat csak részben is kiüríthessük, vagy hogy a nyomást abban az esetben, melyben a rendelkezésre álló nyomás nem elég nagy, újabb savtartály kiürítésével fokozhassuk. A leírt berendezést pl. nemcsak épüle­tek, hanem bányaművek védésére is lehet használni, mikor pl. az illető bányamű va­lamely központi helyén a fecskendező ka­zánt, illetve kazántelepet esetleg bánya­csillére szerelve állítjuk föl és ettől ve­zetékéket vezetünk a védendő táróban egész a munkahelyig, melyet a táró előre hajtásának megfelelően hosszabbítunk meg. Ezeket a vezetékeket előnyösen úgyneve­zett röpülő vezetékek gyanánt szerkeszti jük, hogy azokat a bányaművelés befe­jezte után könnyen elbonthassuk. A cső­vezetékkel egyidejűleg itt is előnyösen jelző- vagy más hasonló vezetéket fektet­hetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. .1. Berendezés tűz oltására bányaművek­ben, épületekben stb., jellemezve egy rendszerint üres csővezetékkel vagy cső­hálózattal valamely oltiófolyadékot tar­talmazó kazán által, melyet tűz kitöré­sénél gáznyomás alá helyezünk, hogy a tűzoltófolyadékot a csővezetékbe, ill. hálózatba szoríthassuk és ebből alkal­mas pontokon elvezethessük, míg a cső­vezetékbe, ill. csőhálózatba leeresztő­csapok és hasonlók vannak beépítve, hogy 3fZ ct tűz eloltása után kiüríthető le­gyen. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csővezeték vagy hálózat fölváltva, több azonos módon kiképezett kazánnal kap­csolható, hogy az oltást megszakítás nélkül és a kazánok utántöltése mel­lett tetszőleges hosszú ideig folytathas­suk. 3. Az 1. és 2. alatt védett berendezés fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csővezetékkel, illetve csőháló­zattal kapcsolt kazánban kémiai úton, pl. savnak alkálikarbonátoldatra gyako­rolt hatása által fejlesztünk gáznyo­mást. 4. Az 1—3. alatt védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezvei közös kész­lettartály által, melyet fölváltva lehet nyomás alá helyezendő csővezetékkel vagy csőhálózattal fölváltva kapcsol­ható kazánokkal, ezek utántöltése cél­jából összekötni és mely a maga részé­ről esetleg egy keverő tartállyal lehet kapcsolva. 5. Az 1—4. alatt védett berendezés fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csővezetékhez, illetve csőhálózathoz kapcsolódó, nyomás alá helyezhető ka­zán több különböző időbe, tetszőleges sorrendben nyitható savtartállyal van fölszerelve, melyek előnyösen különböző magasságokban vannak elrendezve. 6. Az 1—5. alatt védett berendezés fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csővezetékbei, illetve csőháló­zatba beépítendő csőszakászok egyúttal ugyanily hosszúságú, erőt szolgáltató vezetékdarabokkal, pl. kábelszakaszok­kal vannak fölszerelve, hogy az erőt szolgáltató vezeték a csővezetékkel egy­idejűleg legyen megépíthető. (I rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom