55823. lajstromszámú szabadalom • Fölvevő kapcsolás drótnélküli telegráfia és telefónia céljaira
az (5) detektor pedig a (3) kondenzátortól a (6) blokkozókondenzátoron át van leágaztatva, mellyel a (7) telefon párhuzamosan van kapcsolva. Hogy a detektort tápláló egyenáram utat találjon, a kondenzátorral párhuzamosan a (8) csillapitócséve van kap* csolva. A (3) kondenzátor tehát az energiaelosztást végzi az antenna és detektor között. így pld. ha a detektor kapacitása az antenna kapacitásának 15-szöröse, a detektor az antenna feszültségnek és így az antenna energiának is V1 B részét kapja. A hullámok változtatását a (2) önindukció módosításával végezzük. Hasonló kapcsolási elrendezéseket kapcsoló kondenzátorok alkalmazása mellett már ismételten ajánlották, így pld. a 916895. és 802417. sz. amerikai és az 165571. sz. német birodalmi szabadalmi leírásban, de ezeknél a detektor vagy nincs közvetlenül a kendenzátorról leágaztatva, vagy pedig a légdrót hangolásának megváltoztatását végzi kondenzátor. Eddig még sohasem helyeztek elegendő súlyt arra, hogy a hullámhosszúság változtatását kizárólag az önindukció változtatásával végezzék,hanem igen gyakran vagy a (3) kondenzátor kapacitását változtatták, vagy evvel a kondenzátorral láncolatosan kapcsolva változtatható kapacitású kondenzátort alkalmaztak. Amint azonban a hangolást a kapacitás változtatásával végezzük, evvel az energiaelvonást is változtatjuk és a fölvevő berendezés kezelését megnehezítjük. Másrészt az új fölvevőkapcsolásnál a detektor közvetlenül és oly módon van az antennába energia elvonása céljából bekapcsolt kondenzátorhoz kapcsolva, hogy a detektor nagy ellenállására való tekintettel a detektor áramkörben saját lengések ki nem fejlődhetnek, tehát csak egyetlen, lengésre alkalmas hangolandó rendszerrel van dolgunk. Végül eme kapcsolás segélyével azt is elérjük, hogy a detektorkapacitás sem idéz elő saját lengéseket és más kellemetlen visszahatást sem gyakordl a rendszerre, mert a detektor nagy kondenzátorral van párhuzamosan kapcsolva. Ez a kapcsolási elrendezés egy további foganatosítási alakjában annyiban tökéletesebb, hogy az antennából elvont energiamennyiséget is változtatni lehet. Ez a foganatosítási alak a 2. ábrán látható. A (3) kondenzátor nem egyszerű, hanem láncolatos kondenzátor gyanánt van kiképezve úgy, hogy az eredő kapacitása ugyanaz legyen, mint ami előbb volt. Most már az energiaelvonás módosítása céljából a detektort az egész kondenzátor helyett ennek részeivel is kapcsolhatjuk. Az adott esetben a kondenzátor csak fél feszültséget, kap, anélkül hogy ez az antenna hangolását befolyásolná. A láncolatos kondenzátor egyenlő, vagy tetszőlegesen különböző nagyságú egyes kondenzátorokból állhat. Ezt a láncolatos kondenzátort — melyet a következőkben «feszültségosztónak» nevezünk — nagy eredő feszültségekre berendezni igen kényelmetlen, mert pld. hatrészü kondenzátor esetében egyenlő fölosztásnál minden egyes kondenzátor (f) kapacitásának az egyszerű kondenzátor kapacitása hatszorosával kell egyenlőnek lennie. Ezért célszerű a kapcsolási elrendezésnek a (3) ábrán látható módosítása, hol a (10) feszültségosztót a (3) főkondenzátorral párhuzamosan kapcsoljuk és a feszültségosztó megfelelő pontjairól az (5) detektort a föntebb leírt módon leágaztatjuk. Evvel a fogással azt érjük el, hogy a feszültségosztó eredő feszültsége és így az egyes kondenzátorrészek kapacitása igen kicsire választható és fix kondenzátorok helyett folytonos módon változtatható kondenzátorok is alkalmazhatók. Ez az eset látható a 4. ábrán, hol a két (11, 12) kondenzátor a (3) főkondenzátorral párhuzamos és a detektor eme két kondenzátor egyikéről van leágaztatva. A (11, 12) kondenzátorokat szerkezetileg célszerűen akként rendezzük el, hogy kapacitásuk változtatásánál az eredő kapaczitás állandó maradjon, mit pld. akként érünk el, hogy valamely forgó kondenzátor mozgó részét akként toljuk be két egymástól szigetelt, fix lemezrendszer közé, hogy az egyik fél kapacitása abban a mértékben csökkenjen, amelyben a másiké növekedik. Mindezek a
