55778. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltóberendezés

- 3 — ént azonos viszonyok mellett több töltés­ei szerelhető föl. Ha a tűzoltóberendezést például tűzvész setében egyszer kiürítettük, azt gyorsan íjra töltjük és a második töltést kalapács­ités segélyével működésbe hozzuk, azután i berendezést újabb használata után ismét öltjük és a harmadik töltést használjuk :öl és így tovább. A töltéseket a berendezés fenekén is le­bet alkalmazni, ha pedig mindegyik töltés több külön palackból áll, az egyes palac­kokhoz tartozó ütőszegeket egy-egy haránt­rúd segélyével kapcsoljuk egymással úgy, hogy az összetartozó palackokat egyetlen ütésBel lehet eltörni. Az előnyösen kúpalakú (gl) tartály az oltófolyadékot tartalmazza, mely akkor, mikor az egyik (a) töltést ismert módon nyitjuk, a (dl) fúvószájon hosszú sugárban lövel ki. Hogy már most ezt a sugarat ké­nyelmesen vezethessük a kívánt irányba, a (dl) fúvószáj csapforgó módjára van ki­képezve, mely a (gl) tartály fölső végén alkalmazott (fl) csaptokban forgatható. A •csaptokban kiképezett bevezető nyílás kö­rül a csapforgón egy gyűrűhorony van al­kalmazva úgy, hogy a berendezés a folya­dékot a csapforgó bármely állásánál kifecs­kendezheti. A fúvószáj helyzetét a (hl) emelő segélyével lehet szabályozni úgy, hogy ha a berendezést jobb kézzel tartjuk, a fo­lyadéksugarat balkézzel tetszés szerint irá­nyíthatjuk, vagy pedig a berendezést a padlóra állíthatjuk, mikor a sugarat jobb kézzel lehet irányítani. Ennél a megrajzolt foganatosítási alaknál három (a) töltés van alkalmazva, melyek mindegyike két-két pa­lackban van elhelyezve, az egy-egy töltést alkotó palackok szétzúzására szolgáló kettős <il) ütőszerkezetek pedig egyidejűleg törik el mindkét palackot. A töltések körül a tar­tályban egy-egy (kl) hüvely van elrendezve, mely a tartály belsejébe nyúlik és a tar­tályt bizonyos köz hagyásával közrefogja. Ha már most a berendezést újratöltése cél­jából elfordítjuk és a folyadékot a (kl) hü­velyen át betöltjük, kevéssel azelőtt, hogy a tartály teljesen megtelt volna, a ponto­zott vonal által jelzett légkamra létesül a tartályban, mely meggátolja, hogy a beren­dezést túltöltsük. Hogy a berendezés töltése kényelmésen legyen végezhető, annak homorú fenekében rúgós (n) horog vagy más alkalmas rögzítő berendezés segélyével egy (m) tölcsér van fölerősítve, melyet a töltésnél a fenékből kiemelünk és torkolatával a (k) hüvelybe behelyezünk úgy, hogy a tartályt az oltó­folyadékkal kényelmesen lehet megtölteni. Ha a tartály feneke domború, mint az á 7. ábrán (o)-nál látható, az (m) tölcsért a fenékre fektetjük, hol azt a (p) csavar se­gélyével vagy más hasonló módon erősít­jük föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűzoltóberendezés, jellemezve több, nyo­mást létesítő patronnak oly elrendezése által, hogy ezek egymásután juthassa­nak a használati állásukba. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyes töltések revolvertöltések mód­jára vannak egy forgatható (c) korongra szerelve és ennek lépésenként történő elforgatásánál jutnak egy (h, i) ütőszer­kezet elé. 3. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja azáltal jellemezve, hogy a töltések egymás fölött egyenes irányban mozgathatóan vannak elrendezve és en­nek lépésenként történő megemelésével egymás után jutnak egy ütőszerkezet elé. 4. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja jellemezve oly elreteazelés által, mely a működtető berendezést el­reteszeli, amint a töltés az ütőszög elé, a kellő helyzetbe került. 5. Kézi tűzoltóberendezés, azáltal jellemezve, hogy a berendezés oldalfalán, fenekén vagy fölső végén két vagy több oly töl­tés van elrendezve, melyek mindegyiké­nek külön ütőszerkezete van és melye­ket a berendezés újratöltése után egy­másután lehet működtetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom