55764. lajstromszámú szabadalom • Újítások egyvezetékű központi fűtőberendezéseken
szabályozóba és a szabályozóból a fűtőtestbe vezető átömlési nyílások a tolattyú mindkét tokján kívül esnek úgy, hogy' a gőz a fűtőtestbe semmikép sem áramolhat át, míg a fűtőközegnek a, szabályozó meleg-állásában a fűtőtesten való keresztüláramlása előidézésére az egyik vagy mindkét összekötő vezetéknek a fűtővezetékbe nyíló torkolatánál oly eszközöket (pl. fúvókákat vagy efféléket) alkalmazunk, amelyek vévén a fűtővezetékben áramló fűtőközeg a fűtőtest tartalmára szívó- vagy nyomóhatást avagy szívó- és nyomóhatást fejt ki, mely utóbbi esetben a fúvjókák vagy effélék avégből, hogy a fűtőközegnek1 a fővezetékben való áramlási iránya szerint a fűtőtesten keresztül más-más irányban idézzenek elő áramlást, úgy vannak elrendezve, hogy az egyik összekötő vezetéknek fúvókája a másikéhoz képest ellenkezőleg van irányítva. A mellékelt rajz egy, ezen célra alkalmas szabályozót példaképen többféle kiviteli alakban tüntet föl. Az 1. ábra a szabályozó nézete a vele kapcsolatos csőtoldatokkal; a 2. és 3. ábra metszet az 1. ábra A—A, illetve B—B vonala szerint, a 4., 5. ép 6. ábrák a szabályozót három különböző állásban mutatják, míg a 7. és 8. ábrák a szabályozó két további kiviteli alakját tüntetik föl. Az (1) fővezetékből kiágazó (2) és (3) csővezetékek a tolattyú (4) tokjába torkollanak, míg egy ettől térbelileg elvár lasztott, de az (5) kengyel közvetítésével vele mereven összekapcsolt második (6) tokból (7) és (8) csőveaetékek ágaznak ki a fűtőtest felé. Ezen két tokon egy hengeres, üres, s két végén zárt (9) tolattyú megy keresztül jól záró tömítőszelencékben vezetve. A tolattyú belseje két egymástól teljesen elzárt átjáróra van szétválasztva, és pedig az 1—6. ábrában föltüntetett kiviteli példa szerint e célra a tolattyúcsőben egy második (10) cső akként van elrendelve, hogy az két végén egy-egy, a külső cső átmérőjének megfelelő bőségű s (11) gyűrűk segítségével a két cső között képző- ! dött gyűrűalakú tértől elzárt teret, szabadon hagy. A külső cső két végén egymással szemben fekvő (12, 13), illetve (14, 15) átömlési nyílással van ellátva, melyek közül egy-egy (12, 14) a tolattyú külső (16), a másik kettő (13, 15) pedig annak belső (17) terével hozható összeköttetésbe s amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy a tolatytyúnak a 4. ábrán föltüntetett fűtésre beállított helyzetében a külső (16) térnek (12, 14) nyílásai a tolattyúhoz és a fűtőtesthez vezető (3, 7) csövek torkolatával, a belső (17) térnek (15, 13) nyílásai pedig a fűtőtesttől és tolattyútól elvezető (8, 2) csövek torkolatával vágnak össze. Eszerint az (1) fűtővezetékből a (3) odavezető csőbe nyomuló fűtőközeg, pl. gőz, a (12) nyíláson a tolattyú külső gyűrűalakú (16) terébe s -innen a (14) nyíláson és (7) odavezető csövön át a fűtőtestbe juthat, amelyből azután a (8) elvezető csövön s (15) nyíláson át a (17) belső térbe és innen a (13) nyíláson s (2) elvezetőcsövön át a fűtővezetékbe áramlik vissza, miként ezt a 4. ábrán nyilak jelzik. Hogy a.zonban a gőznek a fűtőtesten keresztül való áramlását biztosan létrehozzuk, a fűtő vezetékhez csatlakozó csövek torkolata előtt csőralakú (18, 19) fúvókákat alkalmazunk, melyek közül az egyik a gőz áramlási irányával szembe van fordítva úgy, hogy a gőzt fölfogja s áramlásában a fűtőtestbe vezeti, a másik ellenben az áramlás irányába esik úgy, hogy a fővezeték gőzáramának szívóhatása folytán a gőzt a fűtőtestből elszívja. Ekként mindkét fúvóka a gőznek a fűtőtesten keresztül való áramlását idézi elő. A tolattyú megfelelő beállításával annak (12, 14), illetve (13, 15) átömlési nyílásait többé vagy kevésbbé szűkíthetjük s ezúton a fűtőtesten keresztül áramló gőz mennyiségét, illetve a fűtés intenzitását tetszőlegesen szabályozhatjuk. Ha a fűtőtestet a fűtővezetéktől el akarjuk zárni, anélkül azonban, hogy azt hidegre állítsuk (azaz a fűtőközeget belőle eltávolítsuk), akkor a tolattyút a 4. ábrán ! megrajzolt helyzetéből a nyíl irányában az
