55737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fény mérésére fényérzékeny cella segélyével

Megjelent 1913. évi április hó lO-é MAGY. gggt KI R SZABADALMI hBb HIVATAL SZABADALMI LEÍ 55737. szám. VII/d. OSZTÁLY. Eljárás fény mérésére fényérzékeny cella segélyével. GESELLSCHAFT FÜR ELEKTROTECHNISCHE INDUSTRIE M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 5-ike. Ismeretesek oly szelénfotométerek, me­lyeknél az alkalmazott szeléncella gyorsan és váltakozva kerül valamely ismert erős­ségű fényforrás körzetétől a megmérendő fényforrás körzetébe. Az ezen mérési eljárás kivitelére szolgáló fotométernek az 1. ábrán látható sémás raj­zában (1) az ismert és (2) a megmérendő fényforrás. A (4) tengelyen elforgathatóan van elrendezve egy (3) tükör, mely a két fényforrásból eredő fénysugarakat válta­kozva veti az (5) szeléncellára. Az egyik megvilágításból a másikra való átmenet al­kalmával a cellát mindenkor rövid időre el­sötétítjük. Ha a cellát egyenáram forráshoz kapcsoljuk, a tükör sebességének megfelelően pulzáló áramot kapunk. A 2. ábra ezen esetnek megfelelő diagramm, mely a cel­lába áramló áram erősségét az időhöz való vonatkozásában tünteti föl. A vízszintes (6) szakadozott vonal adja meg a cella ára­mának nagyságát az esetben, ha a cella állandóan el van sötétítve. A (3) tükör for­gása és a cella megvilágításában ezáltal keletkező ingadozások folytán a cella árama a (7) hullámvonal alakját veszi föl. A hullám­vonalnak (a) helyei azon időpontokat jelzik, melyekben a cellát az (1) fényforrás meg­világítja, míg a hullámvonal (b) pontjai a (2) fényforrás által való megvilágításokat jelzik. Emellett föltételezzük, hogy a (2). fényforrás gyöngébb az (1) fényforrásnál, tehát az ívmagasságok a (b) pontokban kisebbek, mint az (a) pontokban. Hogy az ismeretlen fényforrás mérését lehetővé tegyük, oly módon járhatunk el, hogy a 2. ábrában jelzett cellaáramot kommu­táljuk és egy egyenáramú galvanométeren pl. egy forgócsévés műszeren hagyjuk át­áramolni. Ha a kommutálás oly módon tör­ténik, hogy a cellaáram azon idő alatta melyekben az (a) áramhullám képződik, ellen­tétes irányban halad a műszeren át, mint azon idő alatt, melyekben a (b) áramhullám gyakorol behatást, a műszer az áram két részének különbségét jelzi. Ha az áram­források egyikének, vagy pedig egyidejűleg mindkettőnek a szeléncellától való távol­ságát megváltoztatjuk mindaddig, míg a műszer többé ki nem tér, a két fényforrás távolságának viszonyából, az ismert fény­forrás nagysága után az ismeretlen fény­forrás nagyságára következtethetnénk. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az (a) és (b)áramhullámok a cellán áthaladó egész áramhoz képest rendkivül csekélyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom