55715. lajstromszámú szabadalom • Segédberendezés több színben mintázott flórtartalmú szövetek előállításához

Megjelent 1913. évi március hó 30-án. MAGY. jgg| KIR SZABADALMI ISra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55715. szám. XIV/b OSZTÁLY. Segédberendezés több színben mintázott flórfonalú szövetek előállításához. BÁNYAI-FÉLE SZÓNYEGGYÁR R.-T. CÉG TOLNÁN. A bejelentés napja 1911 jnlias hó 29-ike. Több színben mintázott flórfonalú szöve­tek gyártásánál oly esetekben, amikor csak a mintához szükségelt színű poilfonalakat kötik be a szövetbe, míg a fölösleges poil­finalak a szövet jobb oldalán szabadon fekszenek, nagy nehézségekbe ütközik ezen poilfonalak megfogása, mert amikor a ké­ses kihúzásánál a flórt fölvágják, a nem dolgozó és így szabaddá vált poilfonalak a csévéken levő fékező súly hatása alatt a bordából és nyüstőkből kiszaladnak. Ezt meggátlandó, a poilfonalak ily vezetését kerülték és a szövetbe csak oly kis min­tájú ábrákat szőttek be, melyeknél minden szinű poilfonal egy-egy rapporton belül rö­vid közökben lekötött és a cirkuláló kések száma által határolt volt. Nagyobb minták készítésére oly berendezést alkalmaztak, melynél a fölösleges poilfonalakat harapó­fogószerű szerkezetek tartották fogva és bocsátották a szükséghez képest szabadon. Ezen berendezések a gyakorlatban nem vál­tak be. A találmány tárgya oly berendezés, mely ezt a föladatot gyakorlati módon, a lehető legegyszerűbben oldja meg azáltal, hogy a fölösleges és a fölvágás folytán szabaddá vált poilfonalakat a fonalak közé hatoló tűk segélyével rögzítjük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak két kiviteli példája a szövet haladási irányában vett metszetben van föltüntetve. Az 1. ábrán oly berendezés látható, mely­nél egy vastengely van tűkkel kirakva vagy megfelelő kártszalaggal bevonva; ezen ki­vitelnél a tűk iránya tetszésszerinti lehet. A 2. ábra oly elrendezést mutat, melynél sík alsó fölületű szorítót használunk a tűk vagy kártszalag fölerősítéséhez; ez esetben a tűk végei a szövethenger felé néznek (nyílirányban). Mindkét ábrán (a) a tűk fölerősítésére való testet, (b) az esetleg alkalmazott kárt­szalagot, (c) a-tűket, (d) a késeket, (e) a késeket körülfogó flórt, (f) a szabadon fekvő poilfonalakat és (g) az alapszövetet jelzi. A tűs test a kések fölött úgy van elhe­lyezve, hogy a legutolsó kés kihúzását ne gátolja, vagyis az egy rapporthoz tartozó első és utolsó kés között fekszik. Minthogy a nem dolgozó poilfonalak mindenkor a leg­utolsó kés kihúzásakor, tehát mikor már a tűs test alá kerültek, szabadulnak meg, azok nem szaladhatnak ki, mert a tűk által fogva tartatnak. Az 1. ábrán látható tengelyt forgathatóan is lehet elrendezni, a tűs test azonban min­denesetre egy helyben marad, tehát egy irányban sem tolatik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom