55685. lajstromszámú szabadalom • Födémszerkezet

hogy (9) karimáik egymással érintkeznek és így a kövek között oly csatorna marad, amelynek fenekét a (9) karimák képezik. A (8) kövek nyitott végeit (10) közdarabok zárják (2. ábra), amelyek ugyanolyan hoszszuak, mint a milyen széles a (8) kövek csőalakú része. A közdarabok keresztmetszete U-alakú és ha azokat az 1. és 3. ábrában föltűnte tett módon két (8) kő elzárására használjuk, oly csatornák keletkeznek, amelyek a (9) karimák képezte csatornákra merőlegesek. A közdarabok szélessége kétszer olyan nagy, mint az egyik (9) karima szélessége úgy, hogy a (8) köveknek a (10) közdarabok közvetítésével való összeállításánál sakdeszkaszerü fölület képződik, melynek egyes mezőit a csatornák határolják, míg a csatornák metszési helyein négyszögletes (11) nyílások maradnak. A padlónak vagy födémnek a találmány szerint való előállításánál a (8) köveket és a (10) közdarabokat héjazatra vagy alapra fektetjük. Ezután a csatornákba a (12) merevítő rudakat fektetjük, mire a csatornákat (13) cementtel vagy más habarcs. anyaggal kitöltjük. Végül az egészet szintén ugyanilyen anyagból való burkolóréteggel födhetjük. A 4. és 5. ábrában föltüntetett íoganatosítási alaknál az U-alakú közdarabok az üreges kővel egy darabot képeznek úgy, hogy tehát oly (15) üreges kő keletkezik, amelynek két oldalán U-alakban fölhajlított (14) karimái vannak. Ilyen keresztmetszetű kövek szalagsajtó segélyével olcsón állíthatók elő. A födémnek a 4. ábrában föltüntetett kő fölhasználásával való előállítása az 5. ábrából minden további magyarázat nélkül megérthető. A köveket váltakozva akképen fektetjük, hogy tengelyeik egymásra merőlegesen állanak, ennélfogva tehát a kövek nyitott végeit mindig a szomszédos kő (14) karimája zárja és ily módon egymás keresztező csatornák keletkeznek, úgy mint az 1. ábrában. A (15) kő középső része itt is sakdeszkaszerü fölület egyes mezőit képezi, míg a födém alsó része folytonos síköt alkot, amely csupán a csatornák metszési helyein van négyszögletes (11) nyílásokkal megszakítva. A 6. és 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az imént ismertetett foganatosítási alak az imént ismertetett foganatosítási alaktól csupán abban különbözik, hogy az egyes kövek két (16) részből állanak, amelyek mindegyike egyik oldalán fölhajlított karimával van ellátva. A (16) kő középső része trapézalakú keresztmetszettel bír és azon oldala, amely nem szolgál csatorna képzésére, ferdén áll. Ha már most két (16) követ a 6. ábrában föltüntetett módon egymáshoz illesztünk, akkor azok ferde oldallapja egymás mellé kerül és háromszög keresztmetszetű horony képződik. Ha ezen hornyot cementtel vagy más habarcsanyaggal megtöltjük úgy, az a köveket egymással szilárdan összeköti és a kettő úgyszólván egy darabot képez, mint a 4. ábrában föltüntetett kő. A (16) köveket egyébként úgy illesztjük össze, mint az a 7. ábrában van föltüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Padló- vagy födémszerkezet üreges kövekből, amelyek a köveket egymástól meghatározott távolságban tartó és csatornákat képező toldatokkal vannak ellátva, míg U-alakú keresztmetszettel biró közdarabok ezen csőalakú főrészek nyitott végeit elzárják és egyidejűleg csatornákat is képeznek úgy, hogy az egyes kövek között egymást keresztező csatornák keletkeznek. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyes kövek oldalkarimákkal vannak ellátva, amelyek az egyes köveket egymástól meghatározott távolságban tartják és egyidejűleg U-alakú keresztmetszettel biró közdarabokkal együtt csatornákat képeznek. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a közdarabok a kövekkel egy darabot képeznek és annak mindkét oldalán vannak elrendezve. 4. Az 1—3. igénypontokban védett szerke-