55664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, tűzbiztos és az időjárásnak ellenálló azonnal száradó épületek előállítására

nem akarják magukat betegségnek kitenni. A fából és azbesztből álló házaknál a száradási idő nem jön tekintetbe, mert minden fából és azbesztből álló ,liáz a fölépítés után azután lakható, tekintet nélkül arra, hogy egyes, emeletnyi magasságú táblákból vagy a régi építési mód szerint bedeszkázott gerendákból áll-e. Az emeletnyi magasságú száraz fallemezekből való előállítás éppen a régi építési mód szerint a falakban nagy mennyiségű nedvességet tartalmazó szilárd épületekkel szemben nyújt rendkívüli előnyöket a száradási periódus elmaradása folytán. Az illesztésekbe helyezett csekély mennyiségű cementpép nedvességét a faldaraboknak csatlakozó száraz részei azonnal fölszívják és hatástalanná teszik. A faházak nem tűzbiztosak, az időjárásnak nem állnak ellen és csak rendszeres olajbekenés által válnak az időjárásnak ellentállóvá, míg a betonból álló szilárd házak az időjárásnak minden további nélkül ellentállnak. A találmány szerinti építési mód tehát tűzbiztos, az időjárásnak ellenálló, szilárd és azonnal száraz épületek előállítására való új eljárásban áll. Már készítettek szilárd házakat faragott betonkövekből, pillérekből és lemezekből; e mellett azonban a függélyes hézagokon kívül sok vízszintes hézag is képződött, melyek a belső falak vakolását tették szükségessé. E vakolás azonban hosszabb ideig szárad, a vakolás nélkül pedig ezek a belső falfelületek nem voltak használhatók, mert a fölhelyezésnél az alsó darabokra fölfektetett faragott kövek könnyen előre vagy hátra álltak kissé, tehát nem adtak használható belső fölületet. A találmány szerinti eljárásnál az emeletek csak függélyes hézagokat tartalmaznak, melyek függélyes falécekkel könnyen befedhetők. A találmány szerinti eljárásnál tégláknak és döngölési munkának alkalmazása teljesen elkerültetik. Magától értetődik, hogy mit sem változtat ezen, ha illesztődarabok helyett a ház egyes helyein betont döngölünk be vagy téglafalazást alkalmazunk. Az ezeken a helyeken képződő nedves fallészek folytán azonban ajánlatos e falrészek helyett illesztődarabokat használni, melyek lehetővé teszik, hogy az egyes fallemezek meghatározott, pl. IVa m

- szélessége mellett a házat bármily hosszura és szélesre készíthessük. Ezek az illesztődarabok pl. 10 cm.ként nagyobbodó szélességgel a gyárban készletben tartandók. Vashorgonyoknak épületekben való alkalmazása természetesen már régen ismeretes; azonban eddigelé ezeket a horgonyokat csak arra használták, hogy tégláknak stb. hézagkitöltései által létesített hatás elősegíttessék. Jelen találmány értelmében egy emelet falain belül a hézagkitöltés elmarad és a hosszösszekötés, eltekintve a kiöntéstől, kizárólag a vashorgonyokra vitetik át. Ez lehetővé teszi, hogy sima cementpallókból minden további nélkül épületeket emelhessünk, míg fogazásoknak a pallók illesztéseinél való készítése, melyek szintén fölhasználhatók a hosszösszekötés létesítésére, igen nehézkes. E fogazások továbbá a fal külső- és belső fölületeinek utólagos vakolását is szükségessé tennék, míg a fogazás kiküszöbölésével egy függélyes illesztőhézag képződik úgy, hogy a pallók a gyárban belső és külső vakolással együtt használatra készen állíthatók elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szilárd, tűzbiztos, az időjárásnak ellentálló egy- és többemeletű épületek emelésére, jellemezve azáltal, hogy a külső- és belső falakat, téglák és más építőkövek, valamint kőműves- és döngölő-munkák kiküszöbölése mellett, emeletnyi magasságú, a fal vastagságával bíró, betonból vagy mészhomokkőből álló sarok- ós közbehelyezett oszlopokból és lemezekből állítjuk elő, melyeket hornyokkal látunk el, megfelelő alapokra állítunk, egymásmellé sorakoztatunk, kiigazítunk és összekötünk, azután pedig a függélyes horonyillesztések kiöntése által olymódon egyesítünk, hogy az illesztésbe öntött habarcs lekötése után az összes falak, egy szilárd egészet képeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli