55656. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési berendezés vasúti vonatokhoz

- S -tükörnek a (Ii) fűtőtesttel közlekedő nyílásai, (1') és (1") a tükörnek a szabad levegővel és (e) a tükörnek a kondenávezetékkel való összeköttetést létesítő nyílásai. A to-Jattyúkagylón lévő (ks

, k1

, k") nyílások a főgőzvezetéknek, az (I, II) fűtőtestekkel való összeköttetést közvetítik, míg a (vl, v2) vájatok a kondenzátorral és a szabad levegővel létesítenek összeköttetést. Gőzbeömlés van az (I) vagy (II), illetve {I) és (II) fűtőtestekbe, ha a gőzt a tolattyútükrön átbocsátó (g) nyílás felett a tolattyúkagylónak vagy (k1

) vagy (kg

) nyílása áll •és egyúttal vagy az (f',) vagy az (fj és <f'n) nyílás is a kagyló egy nyílásával közlekedik, mert ekkor a gőz (1. ábra) a tolattyútükörből a tolattyúkagyló fölé, innen a kagyló és tükör összekötött nyílásain át az egyik vagy mindkét fűtőtesthez áramolhat. A 3. ábrán a «hideg» állásnak megfelelő séma van föltüntetve. A (g) nyílás fölött a •(k1

1

) nyílás áll, míg az (f',) és (f'„) nyílások a (v2) vájat utján az (11) nyílással, az (f"M

) nyílás pedig a (vl) vájat útján az (1") nyílással, tehát a szabad levegővel közlekedik. •Gőzbeáramlás nincs, tehát a fűtőtestek hidegek maradnak. Ha az (a) kézi fogantyú •útján a tolatiyúkagylót 45 fokkal elforgatva a 4. ábrán látható helyzetbe hozzuk, a (k1

) kagylónyílás a (g) tükörnyílás fölé, a (k1

1

) kagylónyílás pedig az (f',) tükörnyílás fölé jut. A (g) és (f'x) tükörnyílások tehát a tolattyúkagylón át egymással össze vannak ikötve és a gőz az (I) fűtőtestbe áramolhat. A fűtőtestből visszatérve a gőz a tolattyútükör (f"i) nyílásán át a kagyló (vl) vájatába és ezen át a tükör (c) nyílásába áramlik úgy, hogy a kondenzvezetékbe jut. Ugyanekkor az (f'„) és (f"n

) nyílások a (v2) vájat útján az (1") tükörnyílással (a szabad •levegővel) közlekednek. Az (a) fogantyúnak további 45 foknyi elforgatása után (5. ábra) a (g) nyílás a tolattyúkagyló (k1

) és (k1

1

) •nyílásai révén az (fj és (f;

i

) tükörnyílásokkal közlekedik úgy, hogy a gőz mindkét •(1,11) fűtőtestbe belép. Ugyanekkor úgy az (f"), mint az (f"ü) a (v2) vájat útján a (c) kon.denznyílással közlekedik. Az (a) fogantyú visszaforgatása által a «rtieleg» állásból a «mérsékelt» állásba jövünk, amikor a gői a (II) fűtőtestből a szabadba távozik, ebből pedig újabb 45® visszaforgatás után a «hideg» állásba jutunk, amelyben á gőz az (I) fütőtesből is kibocsáttatik. Természetes, hogy a «meleg» állásból á «hideg» állásba közvetlenül is át lehet térhi. A 6. és 7. ábra a háromállású tolattyú kagylóját (6. ábra) és tükrét (7. ábra) oly változatban tüntettük föl, melyeknek előnye, hogy a szabad levegővel való közlekedést csak egyetlen (1) nyílás közvetíti. Az egyetlen különbség, mely ennek folytán a szerkezeti kiképzésben mutatkozik, az, hogy a (v2) vájatnak az (1') nyílással való közlekedést létesítő nyúlványa elmarad és mindkét vájat egyszerű szög alakot kap. Egyes esetekben szükséges lehet az is, hogy a tolattyú négy helyzetet foglalhasson el, azaz a «hideg» és «meleg» álláson kívül két mérsékelt állás legyen, amikor is egyik fűtőtest kisebb mint a másik és az egyik vagy a másik vagy mindkét fűtőtest van bekapcsolva. A már leírt elv szerint könnyen szerkeszthetünk ily tolattyút (8. és 9. ábra). Elvben a változás csakis az, hogy az (a) kar nem 45, hanem 30 fokú szögelfordulásokat végez. Minden egyéb szerkezeti részlet már ebből következik. A tolattyútükrön (9. ábra) a nyílások száma ugyanaz, mint a háromállású tolattyúnál, csak a nyílások elrendezése más. A kagylón (8. ábra) a (kB

, k', k") nyílásokhoz még egy (km

) nyílás lép, mely akkor létesít a gőzvezetékkel összeköttetést, amikor csak a (II) fűtőtest van bekapcsolva. Ezenfölül három (vl, v2, v3) vájatra van szüség, hogy a kondenzvezetékkel é3 a szabad levegővel a kellő összeköttetéseket létrehozhassuk. A 6. és 7., illetve 8. és 9. ábrán föltüntetett kiviteli alakok működése a 3—5. ábrán látható kivitelek működésének fönti leírása alapján minden további nélkül megérthető ; legegyszerűbben szemléltethetjük a működést, ha a kagyló nyílásait másoló papirra kirajzoljuk és a tükör rajza fölé helyezve az egyes helyzetekbe elforgatjuk